A mezőgazdaság mélyrepülése a GDP-t is hazavágta

A magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye az elemzők által vártnál is visszafogottabb lett. Éves alapon 1,5 százalékos növekedést mutatott a GDP, ami szintén elmaradt a várakozásoktól. A friss adatok hátteréről Beke Károly makroelemző beszélt.

A gyengébb GDP-adatban jelentős szerepe volt a mezőgazdaság visszaesésének. A szakértők azt vizsgálták, hogyan tud egy viszonylag kis súlyú ágazat ilyen komoly hatást gyakorolni az egész gazdaság teljesítményére, milyen évet zárnak a hazai gazdálkodók, és milyen jövőt ígér számukra a klímaváltozás.

A témáról Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője adott részletesebb képet. A műsor a Spotify-on, az Apple Podcasten és a többi nagy podcast platformon is meghallgatható. Az adás a tőkepiaci kitekintővel zárul, amely a legfrissebb piaci folyamatokat tekinti át.

Egyedülálló európai sztorit épít Oszkó Péter

A magántőkebefektetések piacára hagyományosan inkább a nagyobb befektetők jutnak be, akik ígéretes vállalkozásokba fektetnek, majd a cégek növekedéséből próbálnak hozamot elérni. Az O3 Partners ezt a piacot kívánja szélesebb befektetői kör számára elérhetővé tenni: a társaság nyilvános részvénykibocsátásra készül, amelynek során akár 15 millió eurót is bevonhat.

A Portfolio Business podcast új adásában Oszkó Péterrel, az O3 Partners elnök-vezérigazgatójával beszélgettek a társaság jövőbeli terveiről, a november elején várható tőkeemelésről és tőzsdei bevezetésről. A beszélgetésben szó esett arról is, hogyan működik az O3 Partners üzleti modellje, mire fordítanák az új tőkét, valamint milyen lehetőségeket és kockázatokat tartogat ma a hazai magántőkepiac.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten és a többi nagy podcast platformon. Az epizódot Vidovszky Áron, a Portfolio Investment Services üzletágvezetője készítette, az adás az O3 Partners támogatásával jött létre.

Fontos törvényjavaslatot nyújtott be a kormány: amerikai technológiával bővülhet a hazai atomenergia

A kormány kedden benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely megteremti az amerikai reaktortechnológia, különösen a kis moduláris atomreaktorok (SMR) hazai alkalmazásának jogi alapjait. A tervezet az idén év elején kötött amerikai–magyar nukleáris megállapodást viszi tovább, és bár hangsúlyozza a közbeszerzési szabályok betartását, nyitva hagyja a lehetőséget a nyílt uniós versenyeztetés elkerülésére.

A jogszabály annak a kormányközi megállapodásnak a gyakorlati folytatása, amelyet idén február 16-án írtak alá Budapesten, Marco Rubio amerikai külügyminiszter látogatása alkalmával. A benyújtott tervezet egyértelművé teszi, hogy a kormány elkötelezett az amerikai nukleáris együttműködés megvalósítása mellett.

A szöveg fókuszában a kis moduláris reaktorok magyarországi bevezetésének előkészítése áll. A technológiát elsősorban áramtermelésre, valamint ipari célokra, például hidrogénelőállításra alkalmaznák. Az együttműködés emellett kiterjedhet új, hagyományos nagy reaktorok építésére, a meglévő blokkok üzemanyag-ellátására, a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolására és a szakemberképzésre is.

A megállapodás értelmében a magyar kormány ösztönözni fogja az amerikai technológia választását, bár konkrét vállalatot vagy reaktortípust a dokumentum nem nevez meg. Külön figyelmet érdemel a beszerzések szabályozása, ugyanis az ország elvben vállalja a hazai és uniós közbeszerzési előírások betartását, ugyanakkor kinyilvánítja, hogy szükség esetén felmentést kér az Európai Bizottságtól a projektfinanszírozó, a technológiai beszállító és a fővállalkozó nyílt piaci kiválasztása alól. Bár a mentességhez az uniós hatóságok jóváhagyása elengedhetetlen, ez a kitétel már most megnyitja az utat egy közvetlenül kialkudott beszállítói szerződés felé, ami a folyamat gyorsítása mellett korlátozza a piaci versenyt.

A törvényjavaslat konkrét menetrendet is rögzít. A hatálybalépést követő harminc napon belül közös program-végrehajtási bizottság alakul, amely egy éven belül átfogó technológiai értékelő jelentést készít. Ez a vizsgálat méri fel az SMR-piacot, a technológiák érettségét, a lehetséges hazai helyszíneket és a finanszírozási forrásokat. Finanszírozóként az amerikai Export-Import Bank és más tengerentúli pénzintézetek is megjelentek a tervezetben, de a megállapodás egyelőre nem jelent azonnali pénzügyi kötelezettségvállalást a felek számára.

A kormányzati terveket a hazai energetikai szektorban már megelőzték a vállalati szintű lépések. Az MVM és a Westinghouse még 2025 novemberében kötött szerződést, amelynek értelmében az amerikai cég a szükséges engedélyek birtokában 2028-tól európai gyártású fűtőelemmel láthatja el a paksi atomerőművet. A kis moduláris reaktorok terén pedig az MVM és a Holtec International tavaly év végi megállapodása készítette elő a terepet, amelynek nyomán az amerikai SMR-technológia egy korábbi vállalati prognózis szerint akár már 2033-ban megjelenhet Magyarországon.

Jövő évi adóváltozások: kedvezmények a minimálbéreseknek, nagyobb terhek a nagyvállalatoknak

A kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot, amely több területen jelentős változásokat hoz. A rendelkezések között szerepel a minimálbéresek szja-terhelésének csökkentése, a családi pótlék megduplázása, valamint a nagyvállalatok és egyes gazdasági ágazatok magasabb közterheinek bevezetése.

A Portfolio Checklist legfrissebb adásában szakértő vendégek elemezték a csomag fontosabb elemeit. Szücs Andrea, a KPMG partnere, a magánszemélyek adózásáért felelős csoport vezetője és Varga Zsófia, a KPMG társasági adó, átvilágítási és adóvizsgálati csoportjának directora vett részt a beszélgetésben.

A műsor második felében a lakáspiaci szabályozás változásait tekintették át, beleértve az állami támogatások rendszerének módosításait a vásárlás, a hitelfelvétel és a felújítás terén, valamint a lakástakarékot és a babaváró hitelt. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője ismertette a legfontosabb újdonságokat.

Az adóváltozások főbb irányai

A benyújtott törvényjavaslat szerint a minimálbéresek szja-terhelése csökken, a családi pótlék összege pedig a jelenlegi kétszeresére emelkedik. Ezzel párhuzamosan a nagyvállalatoktól és egyes gazdasági ágazatoktól magasabb közterheket szednének be. Az adócsomag több meglepetést is tartalmazó rendelkezéseket vezet be.

Nyilvános lett a sport-tao támogatások adatbázisa

A Miniszterelnökség interaktív diagramokon, térképen és táblázatokban tette közzé a társasági adóból származó sporttámogatások adatait és kedvezményezettjeit. A kormany.hu/sporttao oldalon elérhető összegzésből bárki megnézheti, hogy a 2015–2016-os idénytől kezdődő időszakban melyik sportszervezet mennyi támogatási igazolást kapott.

A több mint tizenegy évet felölelő időszakban összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki. A hat látvány-csapatsportág – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda – támogatásait tizenegy támogatási időszakra lebontva dolgozták fel. Összesen 28 712 sornyi adatot vizsgáltak át, amelyekből az átfedések kiszűrése után 28 688 önálló program és 3119 kedvezményezett volt megállapítható.

A listán szereplő 3367 szervezet esetében a támogatásigazolás kiállítása megtörtént, míg 240 esetben nem állapítható meg a konkrét támogatáshoz kapcsolódó anyagi támogatás. Az összesített adatok a kiadott igazolások értékét mutatják, nem a ténylegesen megérkezett vagy elköltött pénzt. A listákból az sem állapítható meg, hogy a támogatás végül ténylegesen a feltüntetett klubhoz jutott-e el, mivel a szövetségek és az akadémiák a kapott forrást továbbadhatják más szervezeteknek.

Nem a megbélyegzés a cél

A kormány közlése szerint az adatok közzétételének célja nem a szervezetek megbélyegzése, hanem a tao-támogatási rendszer átláthatóvá tétele, valamint azon esetek kiszűrése, amelyeknél a felhasználás és az elszámolás körülményei további vizsgálatot indokolnak. A közlemény szerint fontos, hogy a közpénzzel egyenértékű adókedvezményből származó források átláthatóan, szakmailag indokoltan és politikai befolyástól mentesen jussanak el a sportszervezetekhez.

Az összegzés szerint a sport-tao-támogatások rendszere több tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat, társadalmi megtérülése pedig nem állt arányban a ráfordított közpénz mértékével. Bár a rendszer megoldást nyújtott a rendszerváltás után eltűnt vagy leromlott sportingatlanok számbeli és minőségi pótlására, a létesítményszám drasztikus növekedése problémát okoz a fenntarthatóság terén.

2027-től megszűnik a sport-tao

A kormány döntése értelmében 2027-től megszűnik a sport-tao rendszere, helyette közvetlen költségvetési támogatást kapnak a sportszervezetek. A tervek szerint olyan támogatási rendszer jön létre, amelyben követhető lesz, hová kerül a közpénz, és számonkérhető lesz, hány gyereknek teremt sportolási lehetőséget, és milyen körülményeket biztosít a felkészüléshez.

Négéves vízmegtartási program indul Magyarországon

A kormány négyéves vízmegtartási programot készít elő, amelynek célja, hogy a gazdálkodók pénzügyi ösztönzőket kapjanak a csapadék és a belvíz helyben tartásáért – jelentette be Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter.

A 2027-es költségvetésben a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete az idei 49 milliárd forintról 221 milliárd forintra emelkedik, ami 172 milliárd forintos többletet jelent.

A program részeként helyreállítják a csatornákat és zsilipeket, fejlesztik a vízpótlási rendszereket, valamint vízprémium-támogatásokat készítenek elő azoknak a gazdálkodóknak, akik földjeiken tartják meg a csapadékot és a belvizet. A megnövelt keretből a vízmegtartás mellett az ivóvízellátásra, a szennyvízkezelésre, az árvízvédelemre és más környezetvédelmi beruházásokra is jut forrás.

A fejlesztések főbb céljait Magyar Péter miniszterelnök már múlt héten bejelentette. A tervek szerint 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítanák, mintegy 400 ezer hektár mezőgazdasági terület vízbiztonságát erősítve. A kormány kiemelt célként kezeli a Homokhátság, valamint a Tisza, a Maros és a Körös térségének vízpótlását is.

A vízgazdálkodás átalakításának stratégiai alapját a kormány által korábban elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv adja. A dokumentum szakítana a több mint évszázados, elsősorban vízelvezetésre épülő gyakorlattal: a csapadék, a belvíz és az árhullámok vizének helyben tartását, a természetes vízmegtartó területek helyreállítását, a mezőgazdasági vízhasználat átalakítását és az illegális kutak visszaszorítását helyezi előtérbe. A szabályozási fordulat az egyre súlyosabb aszályok és a csökkenő talajvízszint miatt vált sürgetővé, végrehajtása pedig az uniós források felhasználásához is kapcsolódik.

A gazdálkodók ösztönzésére már két új vízprémium-pályázat előkészítése zajlik: az egyik az ökológiai célú vízpótlást, a másik a csapadékból származó többletvizek és belvizek visszatartását támogatná. A felhívások társadalmi egyeztetése az év végén kezdődhet, a támogatási kérelmek benyújtására pedig várhatóan 2027 második negyedévétől nyílik lehetőség.

Jön a hét leginkább várt eseménye – Mit csinálnak a tőzsdék?

A befektetők világszerte a Federal Reserve mai kamatdöntésére figyelnek, amely magyar idő szerint este hét órakor érkezik. Emellett fontos vállalati gyorsjelentések mozgathatják a piacokat: a technológiai szektor óriásai közül ma teszi közzé negyedéves számait a Microsoft és az Alphabet is. Az amerikai tőzsdék emelkedéssel zárták a keddi kereskedést, az ázsiai indexek többségében emelkedtek, az európai indexek pedig vegyesen állnak.

A vállalati történetek közül a technológiai részvények emelkednek ki az amerikai tőzsdén. A Micron Technology árfolyama 4,8 százalékot ugrott, miután dél-koreai versenytársa, az SK Hynix a negyedéves nyereségének több mint hétszeres növekedéséről számolt be, utóbbi amerikai jegyzésű papírjai 10,6 százalékkal drágultak. A Tesla 1,9 százalékot veszített értékéből, az Apple 0,6 százalékkal, a SpaceX 3,2 százalékkal került lejjebb, míg az Alphabet 1,2 százalékkal erősödött.

A magyar tőzsdén a BUX 0,8 százalékos mínuszban járt; a blue chipek közül a Richter csaknem 2 százalékos, az OTP 1 százalékos esést mutatott. Az OTP tegnap 28 842 darab saját részvényt vásárolt 41 633 forintos átlagáron, összesen 1,2 milliárd forint értékben, ezzel a csoport saját részvényállománya 16 680 502 darabra változott, ami 5,96 százalékos arányt jelent.

Európában a DAX 0,1 százalékot, a CAC-40 0,1 százalékot emelkedett, a FTSE 0,2 százalékkal esett. A Deutsche Bank a várakozásokat felülmúlva 2 százalékos nettó profitnövekedést ért el a harmadik negyedévben, a Danone árbevétele a vártnál jobban alakult, a Heineken értékesítési volumene szintén felülmúlta a várakozásokat, miközben 5-6 ezer munkahely megszüntetését tervezi. A Stellantis enyhén javuló üzemi eredmény mellett 4 milliárd eurónyi készpénzt égetett el a negyedévben.

A Trian Fund Management által vezetett befektetői csoport 1,4 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tett a Wendy’s gyorsétteremláncra. A Delta Group felülvizsgálta a 2027–2029-es üzleti évekre vonatkozó stratégiai tervét, az árbevételre, az EBITDA-ra és az EBITDA-marzsra vonatkozó célértékeket is érintve.

Az olajárak emelkedtek, miután a húszi lázadók ballisztikus rakétával támadták meg Szaúd-Arábia legnagyobb finomítóját. A Brent árfolyama idén 87,3 százalékkal emelkedett. A BUX index idén 32,1 százalékos elmozdulással vezeti a fontosabb részvényindexek rangsorát, a hazai blue chipek közül a Mol teljesített a legjobban 69,4 százalékos emelkedéssel.