Kemény árak és csökkenő kereslet Görögországban
A görög élelmiszerpiac kétségbeejtő helyzetben van: a magas élelmiszer-infláció következtében folyamatosan csökken a zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet. Bár az eladások pénzbeli forgalma növekedett, ez csupán a drágább termékek eladásának rovására történt, amely sokakat arra kényszerít, hogy kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vásároljanak.
Az IELKA (Kiskereskedelmi Fogyasztáskutató Intézet) által közzétett adatok szerint a friss zöldség- és gyümölcsárak 2020 és 2023 között 31,3%-kal, illetve 31,8%-kal emelkedtek. Ezzel párhuzamosan a gyümölcsökre és zöldségekre fordított lakossági kiadások is 14%-kal, illetve 15%-kal nőttek, ám a fogyasztás csökkent, a zöldségeknél 11%-kal, a gyümölcsök esetében pedig 1%-kal.
A forgalom összetétele és az árak eltérései
A friss termékek forgalmának jelentős része közvetlen értékesítésből származik, ahol a termelők sokszor olcsóbban kínálják áruikat, mint a szupermarketek. Az eladások másik része a nagy áruházláncokból, valamint a helyi kisboltokból ered. A legkeresettebb zöldségek között található a paradicsom (54%), narancs (52%) és alma (51%). Érdekes, hogy az azonos napra egy athéni középosztálybeli negyedben az árak jelentősen változnak: míg a nagy élelmiszerláncnál magasabb árakat láthatunk, addig a közelben lévő hagyományos piacon ezek olcsóbban beszerezhetők.
Az IELKA kimutatásai alapján a görög vásárlók is érezhetően jelentősen megváltoztatták vásárlási szokásaikat: korábban megszokott 5 kg-os mennyiségeket vásároltak, ma azonban gyakran csak fele mennyiséget vásárolnak, és a következő vásárlást csak akkor eszközlik, ha az előző készlet elfogyott. A havi jövedelmek elapadását követően a forgalom látványosan csökkenni kezd.
Gazdasági környezet és az élelmiszerfogyasztás csökkenése
A görög háztartások többségében gyakran már a hónap 19. napjára kifogynak a pénzből. Ez a jelenség jól tükrözi az ország gazdasági mutatóit, amelyek a 2008-2012 közötti válságot követően már nem mutatnak jelentős javulást, hiába volt 2021-től kielégítőbb a gazdasági helyzet. Az infláció növekedése és a csökkenő jövedelmek hatásai együtt hozzájárultak a társadalom elszegényedéséhez. Miközben a forgalom nő, a helyzet azért aggasztó, mert az eladott termékek száma csökken, így több, viszont drágább áron kerülnek értékesítésre.
Eközben a munkanélküliségi adatok is beszédesek: 2025 februárjában a görög munkavállalók közel 21%-a nem rendelkezett jövedelemmel, mivel vagy teljesen munkanélküliek voltak, vagy a minimálbérnél kevesebbet kerestek. A bérek struktúrája a 15 éve bevezetett megszorító intézkedések következményeit tükrözi, amelyek drámai módon csökkentették a közszolgáltatásokban és a közszolgáltatók bérezésében megjelenő jövedelmeket. Miközben a minimálbér emelkedett az utóbbi években, az átlagbér nominálisan csökkent, ami a munkajövedelmek folyamatos leértékelődését jelzi.
A reálbér csökkenése és élelmiszerfogyasztás
A reálbér helyzete még kedvezőtlenebb: a fogyasztói árindex változása alapján 22%-os visszaesést mutat. Az infláció 2020 óta meredeken növekvő tendenciát mutat, mely szélesebb körű jövedelemcsökkenéssel társult, így az élelmiszerfogyasztás is jelentős mértékben csökkent. Mindezek ellenére a kereskedelmi forgalom növekedése továbbra is tapasztalható, hiszen az árak továbbra is emelkednek.
A görög gazdaság finoman fogalmazva is komoly feszültségek alatt áll, és a következő évek alakulása kulcsfontosságú lesz a társadalmi stabilitás megőrzése érdekében.
