Brüsszel ismét nekilátott: Újabb EU-s atomprojekt került különös figyelem alá
2025. december 22-én az Európai Bizottság vizsgálatot indított a csehországi Dukovany atomerőmű új blokkjainak állami támogatása ügyében, hogy megállapítsák, hogy a támogatás összhangban áll-e az EU állami támogatási szabályaival. A cseh kormány a villamosenergia-szektor gyors dekarbonizációját célzó lépésként kívánja bővíteni az atomerőmű kapacitását egy második reaktorral, mivel a várható energiahiány komoly problémát jelent.
Csehország 2025 októberében értesítette az EU bizottságát arról, hogy két új blokk építését tervezik, amelyek egyenként legfeljebb 976 megawatt teljesítményűek lesznek. Az első új reaktort már jóváhagyták, azonban a kormány indítványozta a második reaktor támogatását is, hogy reflektáljanak a kikényszerített környezetvédelmi célkitűzésekre és az energiaszükségletek változásaira.
Beruházás támogatási célokra
A projekt mögött álló Elektrárna Dukovany II (EDU II) nevű céget a cseh állam 80%-ban, míg a ČEZ, az ország egyetlen atomerőmű-üzemeltetője, 20%-ban birtokolja. Csehország három módon kívánja segíteni az új blokkok megvalósítását: egy kedvezményes kamatozású állami hitellel, egy 40 éves különbözeti szerződéssel, valamint egy védőmechanizmussal, ami megóvja az EDU II-t a lehetséges politikai változásokkal járó pénzügyi kockázatoktól.
Kérdések és aggályok
A Bizottság előzetes értékelése szerint a projekt szükséges, de kételyeket fogalmaz meg az uniós szabályoknak való megfelelés kapcsán. Három fő területen merültek fel aggályok: a támogatási csomag arányossága, a versenyra gyakorolt hatások, valamint az intézkedések összhangja az uniós jogszabályokkal. Kérdéses, hogy a különböző támogatási eszközök alkalmazása nem fogja-e indokolatlanul csökkenteni az EDU II kockázatait, továbbá van-e hatása a ČEZ piaci helyzetének erősödésére.
Folytatás és jövőbeli lépések
A vizsgálat lehetőséget teremt a cseh kormány számára, hogy észrevételeit előterjessze, ám a döntés nem jelenti azt, hogy a támogatás garantálva van. A figyelmeztető jelek mellett a jövőbeli kimenetel kiszámíthatatlanságának árnyékában a projekt sorsa különösen fogas kérdésekre irányította a figyelmet.
A helyzet ugyanis hasonló a Paks II. ügyhöz, amelyben az EU Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette az Európai Bizottság egy korábbi döntését, megnyitva ezzel a lehetőséget a nemzetközi jogi környezet felülvizsgálatára a magyar atomerőmű számára. A cseh projekt tehát párhuzamba állítható Paks II.-vel, hiszen mindkettő az EU követelményei és a helyi kormányzati döntések között lavírozik.
Brüsszel tevékenységei világosan jelzik, hogy az uniós szabályozás nem csupán formális kereteket ad, hanem komoly hatással lehet a nemzeti energetikai politikákra is, fokozva ezzel a nyomást a tagállamokra a dekarbonizációs célok teljesítésére.
