Schengen 40. születésnapja: Ünnep vagy aggodalom?
Luxemburgi település, Schengen hajdanán a határok nélküli Európa megvalósításának szimbóluma volt, most azonban éppen születésnapján, a négy évtizedes évfordulón néz szembe a krízis jeleivel. Az emberek szabad mozgásának eszméje egyre inkább kétségbe vonható, hiszen a határátlépések során sorra tapasztalhatók a szigorú ellenőrzések.
Az utóbbi években a schengeni zóna mozgásának korlátozása már nem csupán a migrációs félelmek következménye, hiszen a Covid-19 világjárvány is komoly elmozdulást okozott a határellenőrzések terén. Az idén májusban az Európai Bizottsághoz érkező bejelentések száma új rekordokat döntögetett: 29 európai ország közül 11 jelezte, hogy fokozott határellenőrzést vezet be vagy meghosszabbítja a már életben lévő korlátozásokat.
Az ideiglenes határellenőrzés állandósulása
2015 óta a belső határok ellenőrzése több mint egyszeri intézkedéssé vált. Az azóta bevezetett „ideiglenes” határellenőrzések szép lassan állandó jellemzővé váltak. Azzal a sokszor hangsúlyozott elvvel, hogy a határellenőrzést csak végső esetben, kivételes helyzetekben lehet alkalmazni, senki sem törődött, és most már nem csupán a szomszédos országokkal való átmenet egyre nehezebb.
Az érintett tagállamok folyamatosan igazolják a fokozott ellenőrzéseket, azonban a helyzet világossá teszi, hogy a szabad áramlás eszméje nem csupán jelszó maradt, hanem nagy kérdéseket vet fel az európai együttműködés egészével kapcsolatban.
A Schengen-övezet előnyei és hátrányai
Schengen tagsága számos előnnyel jár, amit a tagállamok jól beláthatóan tapasztalnak, hiszen a kereskedelem és a gazdasági növekedés egy jelentős részét az ingyenes mozgás teszi lehetővé. A tavaly csatlakozó Bulgária például közel 870 millió eurós költséget takarított meg, azzal, hogy a határellenőrzések megszüntették a várakozási időt a teherfuvarozás során, amellyel jelentős mértékben csökkentették a környezeti terhelést is.
Ugyanakkor az egyes országok között való kereskedelem csökkenése, mely akár 20%-ot is elérhet, további gazdasági következményekkel is járna. A schengeni integráció visszavonása tehát nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is hátrányos volna, minimálisra csökkentve a régió fejlettségének lehetőségeit.
Mit hoz a jövő Schengen számára?
A jövőt illetően a schengeni övezet sorsa teljes mértékben az érintett tagállamok kezében van. Az Európai Bizottság monitorozza a határellenőrzés bevezetését, de a valóságban nem sok közvetlen határozatot hoz a helyzet normalizálása érdekében. A népszerűtlen migrációs intézkedések fokozódása nem sok jót ígér, és az elmúlt időszak eseményei is azt mutatják, hogy a határokon továbbra is várakozásokra lehet számítani.
Az egykori szabad mozgás ígéretével ellentétesen, mindezek a körülmények a jövőben is kérdéseket vetnek fel az Európai Unió kohéziójával és a közös értékek megőrzésével kapcsolatban.
Címlapkép forrása: Harald Tittel/picture alliance via Getty Images
