Összeáll a kép: Miért indított támadást Amerika és Izrael Iráni kérdésben?
2026. március 3-án Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja, aki a közel-keleti tárgyalások során képviselte az amerikai érdekeket, éles kritikával illette Iránt. Állítása szerint Teherán az atomtárgyalások során megpróbálta kényszeríteni az amerikai delegációt, ám ezzel alábecsülte Donald Trump elnök csapatának stratégiai ténykedését. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a katonai fellépés elkerülhetetlenségéről beszélt, amit a nemzetközi közvélemény is figyelemmel kísér. Az Iran International forrásaira hivatkozva Witkoff kiemelte, hogy Trump elnök célja az volt, hogy felmérje Teherán szándékait és azok komolyságát.
Az Egyesült Államok által felállított feltételek között szerepel a rakétaprogram felszámolása és a proxy csoportok támogatásának megszüntetése, emellett a Hormuzi-szorosban a szabad hajózás biztosítása érdekében a haditengerészet visszavonását kérték. A legfontosabb követelményként a fegyverminőségű urándúsítás teljes tilalmát jelölték meg.
A tárgyalások során Irán képviselői már a nyitóülésen hangsúlyozták, hogy joguk van nukleáris fűtőanyag előállításához, amely határozott elutasítást váltott ki az amerikai delegáció részéről. Witkoff javaslata egy tízéves dúsítási moratórium volt, amelynek keretein belül az Egyesült Államok vállalta volna a fűtőelem-ellátást. Az iráni tárgyalók azonban ezt a javaslatot elutasították, ami Wiszkoff szerint egyértelműen jelezte, hogy Teherán célja az atomfegyverek fejlesztése.
Ezen események hátterében Netanjahu kijelentése áll, amely a Fox News műsorában hangzott el, miszerint Irán az egyetlen állam, amely kifejezett törekvéseket tett az Egyesült Államok megsemmisítésére. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Teherán új, föld alatti létesítményekbe fektetett be, amelyek hónapok leforgása alatt lehetetlenné tennék a katonai beavatkozást, ezzel jelentősen megnehezítve a nemzetközi konfliktusok kezelését.
Trump már az elején világossá tette, hogy meg kell akadályozni Irán atomfegyverhez jutását. Az amerikai hadsereg korábban a „Midnight Hammer” és „Rising Lion” hadműveletekkel próbálta megsemmisíteni az iráni rakétatelepeket, de Teherán ezek ellenére newrakétákat fejlesztett ki. Mivel a tárgyalások nem hoztak eredményt és Irán időt akart nyerni, a katonai fellépés végső formába öntése elkerülhetetlenné vált.
Witkoff említette, hogy Irán körülbelül tízezer kilogramm hasadóanyagot birtokol, ebből 460 kilogramm 60%-os, ezer kilogramm 20%-os és a fennmaradó rész 3,67%-os tisztaságú. Az iráni fél claptárópartnerei a tárgyalások során állították, hogy a birtoklásuk alatt lévő 60%-os dúsítás elegendő lenne tizenegy atomfegyver előállításához, amit nyomásgyakorlási eszközként használtak fel.
Amennyiben Washington folytatja a kemény tárgyalásokat, úgy a következő hetek és hónapok döntő jelentőségűek lehetnek a Közel-Kelet stabilitása szempontjából.
