Vészjósló fejlődés a pénzpiacokon: csődbe mennek a biztonságosnak hitt befektetések
A közel-keleti konfliktus eszkalációja drámai hatást gyakorolt a nemzetközi pénzpiacokra, hiszen a hagyományosan biztonságosnak vélt befektetések, mint az amerikai államkötvények és az arany, sorra kudarcot vallanak. A befektetők számára csupán a dollár maradt, mint eszköz, amely viszonylagos védelmet nyújt a felmerülő feszültségek ellen.
Mint a Bloomberg hírei is jelzik, az amerikai államkötvények, amelyek válsághelyzetekben általában a világ legmegbízhatóbb befektetésének számítanak, komoly veszteségeket könyveltek el. A héten a tízéves hozamok 20 bázispontot ugrottak, ami az áprilisi vámháborús pánik óta példa nélküli esemény. Az inflációs fenyegetés, amely a megemelkedett olaj- és gázárakból fakad, felülírta a biztonságos befektetések iránti keresletet, ami a kamatcsökkentési várakozások mérséklődéséhez is vezetett.
A befektetők múlt héten még arra számítottak, hogy a piac akár három 25 bázispontos kamatcsökkentést is beárazott, azonban mostanra ez a várakozás már egy vagy kettőre csökkent.
Az arany, mint a stabilitás szimbóluma, szintén nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket, hiszen árfolyama a héten 3,5%-kal csökkent. Az erősödő dollár és az emelkedő kamatkörnyezet nyomás alá helyezte a nemesfémet, ami hasonló forgatókönyvhez vezetett, mint az orosz ukrajnai inváziókor, amikor az energiaárak növekedése és a kamatvárakozások együtt emelkedtek. Ekkor az arany árfolyama hónapokon át gyengélkedett, miután augusztus óta 54%-ot drágult, ami spekulatív túlfűtöttséghez és extrém volatilitáshoz vezetett.
A japán jen gyengülése is a magas energiaárak rovására írható. Japán nyersolajimportja több mint 90%-ban a Közel-Keletről származik, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek következtében pedig ennek a tranzitnak a biztonsága is megkérdőjeleződött. A stagflációval összefüggő bérnyomás és inflációs nyomás a jent is gyengítette, az árfolyama 1%-ot esett a dollárral szemben. A japán pénzügyminiszter, Katajama Szacuki, a kormány devizapiaci intervenciós lehetőségeit is felvetette.
A svájci frankot érintően a jegybanki kommunikáció játssza a kulcsszerepet. Antoine Martin, a Svájci Nemzeti Bank alelnöke jelezte, hogy a jegybank kész beavatkozni a frank túlzott erősödésének megakadályozására, mivel a jelenlegi inflációs helyzet már deflációs kockázatot jelent. Ennek következtében a frank 1,5%-ot gyengült a dollárral szemben a héten. A Barclays devizastratégái viszont a svájci frank jennel szembeni vételét ajánlják, mivel az energiapiaci kockázatoktól a frank egy jobb helyzetben áll.
Christoph Rieger, a Commerzbank kamat- és hitelpiaci elemzője arra figyelmeztetett, hogy a kockázatkerülés már nem azt jelenti, amit korábban. Egy olyan válságból, amelyben a gazdaságpolitikai válaszok csak az állampapírok kínálatának növekedését és a magasabb kamatokat eredményezik, a hagyományosan biztonságos befektetések már nem képesek megvédeni a befektetőket.
A jegyzett állítások szerint tehát a piacok alapvető átalakuláson mennek keresztül, és a hagyományos menedékeszközök helyett új stratégiák és eszközök után kell nézni.
A fenti tények figyelembevételével a befektetők előtt álló kihívásokra már most érdemes felkészülni, hiszen a pénzpiacok Dél-Ázsiában, Európában és világszerte is újraértékelésre szorulnak.
