Hiába a Rengeteg Magyar Alapanyag, Mégis az Importot Esszük: Miért?
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, azonban számos kihívással is szembe kell néznie. A szakemberek szerint, miközben az ország erős alapanyag-exportőr, a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében jelentős az importfüggőség. Az Agrárium 2026 Konferencián, melyet Kecskeméten rendeztek, a résztvevők kiemelték, hogy a technológiai fejlesztések, a digitalizáció erősítése, a képzés megújítása és a hatékonyabb marketing kulcsszerepet játszhat a versenyképesség javításában.
Kovács Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorhelyettese, előadásában rámutatott, hogy a globális gazdasági és geopolitikai környezet, és az ezzel járó kihívások, mint például háborúk, járványok és a klímaváltozás, sürgetik az országokat, hogy erősítsék saját élelmiszer-termelésüket. Jelenleg a magyar mezőgazdaság főként alacsony hozzáadott értékű élelmiszereket állít elő, amely a technológiai elmaradásnak tudható be. A sertéshús-termelés például a legdrágábbak közé tartozik Európában önköltségi szempontból.
Adatok és Digitalizáció a Jövő Élelmiszeriparában
Kovács hangsúlyozta, hogy az adatok szerepe egyre nagyobb a mezőgazdaságban, hiszen az információ ma már alapvető erőforrás. Annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a termelés, a technológiai fejlesztések felgyorsítására és új, gyakorlatorientált képzések indítására van szükség. Emellett a digitalizációt a teljes élelmiszerláncban erősíteni kell, és elengedhetetlen az együttműködés az oktatási intézmények, a vállalatok és az állami szféra között.
A Gazdasági Helyzet Áttekintése
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, rámutatott arra, hogy az élelmiszeripar 2025-ben az ipar átlagához képest jobb teljesítményt mutatott, de a növekedés üteme elmaradt a várakozásoktól. Az elmúlt három évből kettőben visszaeséseket tapasztaltak, ami aggasztó jelenség. A magyar élelmiszeripar részesedése is fokozatosan csökkent a fogyasztói kosarakban, és 2025-re ismét romlott a hazai termékek aránya a boltokban.
Árrésstop és Kiskereskedelmi Gyakorlatok
Éder a kiskereskedelmi láncok árképzésével kapcsolatos problémákra is felhívta a figyelmet, mivel a márkázott termékek sok esetben hátrányos helyzetbe kerülnek. A kétséges árrésgyakorlatok miatt az árak nem a költségek, hanem a márkanevek alapján alakulnak. A közeljövőben a belföldi fogyasztás növekedése várható, de az importnyomás is erősödhet, amely a jövedelmezőségi problémákat tovább súlyosíthatja.
Fejlesztési Lehetőségek és Export
Rományi Béla, az Agrárminisztérium osztályvezetője beszélt az élelmiszeripari szereplők számára elérhető támogatásokról. Kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság jelenleg túlzottan függ az alapanyag-exporttól, miközben nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszert importál. A feldolgozottsági szint növelése kulcsfontosságú a versenyképesség javítása érdekében.
Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezető igazgatója, arról adott számot, hogy az exportpiacokon már most is látható előrelépés, és a magyar termékek iránti kereslet több országban megnövekedett. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar jelentős többletet termel a külkereskedelemben, de ehhez elengedhetetlen a versenyképes árképzés és a megfelelő minőség.
Generációváltás és Jövőbeli Kilátások
A konferencián többen kiemelték a generációváltás fontosságát is, amely új szemléletet hozhat a mezőgazdaságba. Az új generáció természetesebben használja a digitális eszközöket és modernebb üzleti gondolkodással rendelkezik. Azonban Éder Tamás figyelmeztetett arra, hogy a magyar élelmiszeripart nem érdemes közvetlenül az osztrák modellekkel összehasonlítani, mivel a hazai fogyasztói kereslet és környezet jelentősen eltér.
A jövőbeli fejlődés érdekében a közös fellépés, a digitális eszközök aktív használata és az innovációk folytatása elengedhetetlen, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképesebb és fenntarthatóbb legyen.
