Hatalmas botrány Norvégiában: Mette-Marit, a koronahercegné Epstein elítélt bűnözőjével ápolt kapcsolata miatt a figyelem középpontjában
2026. március 20-án a norvég koronahercegné, Mette-Marit a Reuters tudósítása szerint könnyes interjúban kért elnézést Jeffrey Epstein elítélt szexuális bűnelkövetővel való kapcsolatáért. Az amerikai igazságügyi minisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Mette-Marit neve több száz alkalommal megjelent, ami a köztudatban egy mélyen vitatott és káros kapcsolatot sugall.
Az iratok világossá tették, hogy az 52 éves hercegné 2011 és 2014 között rendszeres kapcsolatban állt Epsteinnel, és különösen aggasztó, hogy 2013-ban négy napot töltött a milliárdos Palm Beach-i rezidenciáján. A páros levelezése során Mette-Marit flörtölően emlegette Epsteint, úgy vélekedve róla, hogy „felpezsdíti az elméjét” és „lágyszívű” személyiség.
Ez a kapcsolat különösen döbbenetes, figyelembe véve, hogy Epstein 2008-ban bűnösnek vallotta magát kiskorúak szexuális kizsákmányolásában. A pedofíliával vádolt Epstein végül 2019-ben öngyilkosságot követett el börtöncellájában, miután másodjára is letartóztatták.
Mette-Marit nyilatkozatai és a közvélemény reakciója
Mette-Marit az NRK közszolgálati csatornának nyilatkozva kifejezte sajnálatát, mondván, hogy „bárcsak sosem találkozott volna” Epsteinnel. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy nem vádolják bűncselekménnyel, és azt állította, nem volt tanúja semmiféle törvényszegésnek.
Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre korábban erősen bírált Mette-Maritot, és egy teljes körű beszámolót követelt tőle. „Kihasználta, hogy volt egy közös barátunk, és hogy hiszékeny vagyok. Szeretem a legjobbat feltételezni az emberekről. De én is úgy döntöttem, hogy megszakítom vele a kapcsolatot” – mondta a hercegné a nyilatkozatában.
A botrány szélesebb hatásai
A nyilvánosságra hozott Epstein-iratok ellentmondanak Mette-Marit 2019-es nyilatkozatának, amelyben azt állította, hogy nem tudott Epstein bűneiről. Különösen felkeltette a média figyelmét, hogy Mette-Marit egy 2011-es e-mailben azt írta Epsteinnek, hogy Google-keresést végzett róla, és a találatok „nem festenek túl jól”, ami a jövőbeli felelősségvállalás kérdését veti fel.
Ez a botrány nem csupán Mette-Marit és Epstein kapcsolatának körülményeit érinti, hanem a norvég monarchia megítélésére is drámai hatással van. Egy februári felmérésben a norvégok 60%-a támogatta a királyságot, ami jelentős csökkenést jelentett a januári 70%-os szinthez képest.
A monarchia megcsappanó népszerűsége mellett más politikai és társadalmi következmények is megjelentek. Az Epstein-botrány Norvégiában hullámokat vetett, és több magas rangú közszolgáltatási posztot betöltő személy lemondásához vezetett. Mona Juul, aki egykor norvég nagykövet volt az ENSZ-ben, lemondott az Epsteinhez fűződő kapcsolatai miatt, míg Borge Brende, az egykori külügyminiszter, szintén hasonló sorskérdések elé nézett.
A lemondások hulláma és a politikai dráma
A botrány kedvezőtlen következményei között szerepel Thorbjorn Jagland, Norvégia volt miniszterelnökének megnyilvánulása is, akinek a „korrupció súlyos esetének” gyanúja miatt rendőrségi nyomozása indult. A norvég Nobel-bizottság egykori elnökeként és az Európa Tanács főtitkáraként Jagland hírnevének súlyos csorbulása is várható a közeljövőben.
A norvég monarchia és politikai elit hitelesszéről szerzett információk és megrázó történetek már a közvélemény ingatag állapotát vetik fel, így a jövőben várhatóan a norvég politikai táj is fokozatosan átíródik e botrány tükrében.
