Aszódi Attila: A paksi fenékküszöb és az atomerőmű üzemeltethetősége
Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, 2026. augusztus 14-én tett közzé egy elemzést, amelyben részletezte a paksi atomerőmű körüli sürgető fenékküszöb-építési projektet. A kormány döntése a Duna mélységében mért -140 centiméteres vízállás miatt vált szükségessé, ami közvetlenül veszélyeztette a hűtővízszivattyúk működését. A javasolt kőszórásos fenékküszöb a hidegvizes és melegvizes csatorna torkolatához épül, és célja a vízszint gyors megemelése, hogy a jövőbeni alacsony vízhozamok esetén is biztosított legyen az erőmű folyamatos üzemeltetése.
A projekthez kapcsolódóan Aszódi kiemelte, hogy a fenékküszöb felépítése lehetővé teszi a vízszint megemelését akár 600 m³/s csökkenő vízhozam esetén is, ám fontos megjegyezni, hogy ez a megoldás csak a kisvizeknél fejti ki torlasztó hatását, míg közepes és nagyvízi állapotokban az hatása elhanyagolható. A klímaváltozás következtében a Duna medrének mélyülése és az egyre gyakoribb extrém időjárási események miatt elkerülhetetlen az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez.
A paksi vízkivételi művénél alkalmazott fenékküszöb várhatóan hozzásegíti az atomerőművet ahhoz, hogy fenntartsa működését a közeljövőben is, hiszen a tervek szerint csökkenti a hűtővízszivattyúk működtetéséhez szükséges minimális vízszint követelményeit. Az eddig mért 720 m³/s alatti vízhozam, később akár 600 m³/s-os csökkenés esetén is megfelelő vízállást garantál. Az építési eljárás gyorsasága és a szükséges kőmennyiség minimalizálása miatt ez a megoldás hamarabb elérhetővé válhat, mint más, például a Fajsznál tervezett fenékküszöb, amely magasabb költségekkel járt volna.
Az elemzésben Aszódi hangsúlyozza, hogy a természetes környezeti változásokra adott reakciók sürgetővé teszik a beavatkozásokat, mivel a 2018-as aszályos év után a 2026-os helyzet már nem tekinthető egyszeri eseménynek. Az eddigi megfigyelések és a klímamodellek alapján a következő években a Kárpát-medencét fokozottan érintő időjárási szélsőségek várhatók. A fenékküszöb megépítése így nem csak az atomerőmű működését biztosítja, hanem hozzájárul a Duna hajózhatóságának helyreállításához és a mezőgazdasági tevékenységek fenntartásához is.
A jövőbeni fejlemények folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a gyors alkalmazkodás érdekében nélkülözhetetlen a fenékküszöb geometriai és funkcionális paramétereinek folyamatos monitorozása és, ha szükséges, korrekciója.
