Lehullt a lepel: Mi vár a kukoricára Magyarországon?
Az agráripar termelőinek érdemes tudomásul venniük, hogy a kukorica az egykori kényelmes és jövedelmező növény státuszából egy sokkal riszálósabb, nagyobb figyelmet igénylő kultúrává vált. Ezzel a következtetéssel zárult a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciája Siófokon, amelyet a szakértők véleménye alapján sokan osztanak. A megfelelő fajtaválasztás és a hatékony növényvédelem használatával a termelők jelentősen javíthatják a hozamokat, de ennél is fontosabb tényezővé válik a víz, amely akár a kukoricatermesztés helyét is meghatározhatja Magyarországon.
Zsjak Zoltán, a Sinte Group tulajdonos-ügyvezetője kiemelte, hogy a mezőgazdasági üzemekben a váratlan leállások súlyos következményekkel járhatnak, például szállítási késlekedésekkel, selejttel és költségnövekedéssel. A termelés zökkenőmentessége érdekében elengedhetetlen, hogy a cégek rendelkezzenek naprakész gép- és alkatrésztörzzsel, valamint jól megtervezett karbantartási tervekkel. Zsjak szerint a gépek kezelőinek is aktívan részt kell venniük a folyamatban, a hibák azonnali jelzése elengedhetetlen.
A karbantartás az üzemek számára a működés biztosítása szempontjából alapvető, hiszen a hiányosságok jelentős költségeket vonhatnak maguk után. Ezen kívül a mezőgazdaság különösen veszélyeztetett a porrobbanások szempontjából, amelyek akkor következhetnek be, ha öt specifikus tényező egyidejűleg jelen van. Zsjak négy egyszerű lépést javasolt a kockázatok minimalizálására, amelyek közé tartozik többek között a megfelelő porelszívás kialakítása és a megbízható alkatrészek használata.
A termelés jövője és lehetőségei
Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, arra figyelmeztetett, hogy a jövőben a termelőknek komolyan át kell gondolniuk, hogy takarmányt, élelmiszert vagy bioüzemanyagot kívánnak előállítani a kukoricából. A Debreceni Egyetem hosszú távú kísérletei a hibridek, talajművelés és műtrágyázás összefüggését vizsgálják. Nagy elmondta, hogy a termelőknek figyelmesen kell bánniuk a kukorica termesztésével, mivel a rossz döntések nagy hozamcsökkenést hozhatnak magukkal.
Az ideális hibrid kiválasztásának elmulasztása akár 2,5-3 tonna terméskiesést is eredményezhet hektáronként, és a talajápolás elmaradása is 1,5-2,5 tonnás veszteséget okozhat. Nagy János hozzátette, hogy Magyarországon legalább 400 ezer hektárt kellene öntözni ahhoz, hogy a kukorica termesztésének alapfeltételei biztosítva legyenek. A vízfelhasználás hatékonyságát 20-25%-kal kellene növelni, hogy ez a cél elérhetővé váljon.
Változó környezet és kihívások
Az Agrárszektor konferenciáján Hadászi László, a KITE Zrt. főigazgatója elmondta, hogy a kukoricatermesztés helyzete az elmúlt évek során jelentősen romlott. Az országban jelenleg 1,22 millió hektár területet nem lehet jövedelmezően kukoricával művelni. A szakértő hangsúlyozta, hogy nem szabad mindent az öntözésre bízni, mivel 9,2 tonna hektáronkénti termelés nélkül nem lehet biztosítani a fenntarthatóságot. A toxinok azt mutatják, hogy a kukorica jó környezetben kisebb arányban okoz gondot, és ezt a tényezőt is figyelembe kell venni.
Moravszki György, a Moravszki Farm agrármérnöke, a vízkérdés fontosságát emelte ki, jelezve, hogy a hibridek között találhatók már olyan fajták is, amelyek kevesebb vízigényűek. A sortávolság csökkentésével további 10-15%-os terméstöbblet érhető el. Az agrármérnök szerint a toxinokra a helyes növényvédő szerek időben történő alkalmazásával lehet a legjobban reagálni.
A jövő perspektívái
Tóth Ferenc, a Hungrana Kft. alapanyagbeszerzési igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a magyar kukoricatermesztés komoly problémákkal néz szembe, különösen, hogy a feldolgozóipar zöme abban a térségben található, ahol a kukorica már deficites. A megfelelő alapanyag beszerzése nélkül a feldolgozóipar nem lehet eredményes. Az őszinte beszélgetés során a szakértők hangsúlyozták, hogy a toxinok jelenléte a mezőgazdaságban folyamatos kihívást jelent, különösen az állattenyésztés szempontjából.
A kukorica jövedelmezősége csökkent, de a szakértők egyetértettek abban, hogy a növény nem fog eltűnni Magyarországról, mert az import nem lehet a feldolgozás érdeke. Ahogy arra Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem dékánja is rávilágított, a takarmányiparnak is alternatív megoldásokat kell keresnie, hiszen a kukorica pótolhatatlan az állateledel gyártásában.
A jövő kihívása, hogy a termelők alkalmazkodjanak az új realitásokhoz, és felkészüljenek arra, hogy a kukorica az eddig megszokott, alacsony kockázatú növényből sokkal körültekintőbben kezelendő, magasabb kockázatú kultúrává válik.
