Alkotmánybírósághoz Fordulnak a Bankok
A Magyar Bankszövetség több tagjának bejelentése szerint az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a lakossági kamatstop alaptörvény-ellenességét állapítsák meg. A már három és fél éve életben lévő intézkedés a kormány kezdeményezésére kapott újabb hosszabbítást, mely tovább növeli a bankok felháborodását.
A Kamatstop Története
A kamatstop alapját képező rendeletet 2021-ben vezették be, a COVID-19 veszélyhelyzetre hivatkozva, lehetővé téve, hogy a hitelintézetek a már megkötött szerződések szerint csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthassanak fel. Az intézkedés azóta több mint három éven keresztül tavaly játszott szerepéről tájékoztatott a szakmai közélet.
Gazdasági Hatások
A Magyar Nemzeti Bank 2022-es véleménye alapján a kamatstop intézkedés csökkenti az érintett adósok törlesztőterheit, de számos gazdasági és jogi aggályt is felvet. A bankoknak jelentős veszteségeket okoz, és elősegíti az erkölcsi kockázat növekedését a pénzügyi kultúrában.
Etikai Dilemmák
Az intézkedés nemcsak jogi, hanem etikai szempontból is vitatható, hiszen a kamatstop megléte révén a nagyobb kockázatot vállaló ügyfelek túlságosan is kedvező helyzetbe kerülnek. Eddig is több olyan pénzügyi szerződés maradt a kamatstop hatálya alól, amelyek a kamatfordulójuk idején nem kapták meg a támogatást.
A Bankok Reagálása
A bankok – köztük olyan jelentős szereplők, mint az OTP Bank, az Erste Bank és a K&H Bank – az Alkotmánybíróságtól kérik a kamatstop rendelkezéseinek felülvizsgálatát, mivel azt úgy tartják, alkotmányellenesen avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba.
Következtetések
A kamatstop kérdése nem csupán jogi viták tárgya, hanem átfogó hatással van a hazai gazdasági környezetre is. A jövőbeni lépések és döntések nemcsak a pénzintézetek, hanem a lakosság számára is alapvető jelentőségűek, hiszen a változó kamatozású jelzáloghitelek igénybe vétele egyébként is magában hordozza a pénzügyi kockázatok magas fokát.
Forrás: Portfolio.hu
