Pazar év a halgazdaságban, de az import növekszik
2024 meghozta a várt sikereket a magyar haltermelés számára, hiszen a tógazdaságokban több mint 22 800 tonna halat sikerült előállítani, ami több mint 16%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a szám az elmúlt öt év legjobb teljesítménye, amely egyértelműen mutatja a halgazdaságok pozitív irányú fejlődését.
A legjövedelmezőbb régiók
Az ország három fő térsége, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld dominál a haltermelésben. E régiók nemcsak kedvező természeti adottságokkal rendelkeznek, hanem hagyományosan is erősek halgazdálkodás terén. Az ételek közül a ponty a legkeresettebb; az étkezési halak közel 80%-át ez a faj képviseli, és az elmúlt évben majdnem elérte a 11 900 tonnás termelésével a 2020-as rekordot.
Időjárási kihívások a halgazdálkodásban
Az időjárás azonban nem segítette a munkát a gazdák számára. 2024 az egyik legmelegebb év volt Magyarországon, az átlaghőmérséklet meghaladta a megszokott értékeket, és a csapadék mennyisége is aggasztóan alacsony volt. A halastavak fenntartásához közel 270 millió köbméter vizet kellett felhasználni, ami 14%-kal több az előző évhez képest.
Tápanyagellátás bővítése
A tógazdaságokban a halak etetése már nem csupán a természetes táplálékra támaszkodik. A gazdák 2024-ben rekordmennyiségű, több mint 58 ezer tonna kevert takarmányt használtak, mellyel a halak termesztése gyorsabbá és hatékonyabbá vált, különösen a pontyok esetében, akiknek megfelelő tápanyagellátása kulcsfontosságú.
Állat- és környezeti fenyegetések
A termelők problémái nemcsak az időjárásból fakadnak, hanem az állatvilág is kedvezőtlen hatást gyakorol. A kárókatonák, kócsagok, vidrák és hódok folyamatosan fenyegetik a haltermelést azáltal, hogy megsebesítik vagy elfogyasztják az ivadékokat. E kihívások miatt a halastavak védelme egyre nagyobb figyelmet kap.
Illegális halfajok telepítése
Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése komoly aggályt jelent. Az utóbbi három évben 16 esetben bírságot szabtak ki emiatt. Az engedélyezett telepítések is csak zárt, lefolyástalan vizeken történhetnek, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Növekvő import és a hazai halfogyasztás
Bár a halexport értéke 2024-ben 13,3 milliárd forint volt, a halimport ennek több mint négyszerese, elérve a 56,7 milliárd forintot. Hazánkban az éves halfogyasztás fejenként átlagosan 5,8 kilogramm, míg az EU-s átlag körülbelül 21 kilogramm. Ennek kiváltó okai között szerepel, hogy sokan nem tudják, hogyan készítsenek halat, vagy idegenkednek a halfogyasztástól.
A piaci helyzet, a termelés bővülése és a vásárlói szokások tükrözik a magyar halgazdálkodás feszült, de fejlődő rendszerét, amely folyamatos figyelmet és reformokat igényel.
