Az EU új költségvetése: A változások mögött rejlő kockázatok
Az Európai Unió költségvetésének struktúrája drámai módon átalakulhat, ahogyan a legfrissebb tervek sugallják. A kohéziós és agrártámogatások súlya csökkenni fog, míg a versenyképességi célkitűzések kiemelt szerepet kapnak. A tagállamok jelenlegi pénzügyi nehézségeik miatt már most is ódzkodnak a közös finanszírozás nagyobb vállalásaitól, esetlegesen a következő ciklus terheitől is, mivel adósságok törlesztésére is szükség lesz. Ez a legújabb költségvetési javaslat tehát a versenyképesség fokozására összpontosít, amely alapvetően új alapokra helyezheti az EU két legfontosabb pillérét: a kohéziót és a közös agrárpolitikát.
A költségvetés három pillére
A következő ciklusra tervezett költségvetés 1743 milliárd eurót céloz meg. A legnagyobb, körülbelül 45%-os arányban az első pillér szerepel, amely a nemzeti és regionális partnerségről, valamint a fejlesztési, kohéziós és mezőgazdasági támogatásokról szól. A második pillér, a versenyképesség, körülbelül 30%-ot képvisel, ide tartoznak a dekarbonizáció, digitális átállás és védelmi költségek. A harmadik pillér, amely a Globális Európa eszközre vonatkozik, a legkisebb súlyt kapja, célja az ukrajnai és moldovai szerepvállalás támogatása.
Kritikai hangok az új költségvetéssel kapcsolatban
Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója, hangsúlyozta, hogy a költségvetés iránti ellenérzések éppen az ellenkezőjét mutathatják: ha senkinek sem tetszik, az azt jelezheti, hogy a javaslat valóban kedvező lehet. Az új struktúra megváltoztatja a költségvetés eddigi fejezeteit; a támogatások összevonása miatt új megközelítések válhatnak szükségessé a tagállamok számára a célkitűzések elérése érdekében.
Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, különféle szempontokat emelt ki az EU demográfiai problémáival kapcsolatban, amelyek súlyosan befolyásolják gazdasági helyzetét. Az, hogy a javasolt költségvetés mennyiben támogatja a hagyományos családmodelleket, valamint a tagállamok közötti egyenlőtlenség is középpontba került az érvelésében.
Feszültség a pénzek elosztása körül
Becsey Zsolt a költségvetési keretek és az EU intézményei közötti feszültséget érintette, megkérdőjelezve az államadósságok kezelésének hatékonyságát és a források elosztásának igazságosságát. A versenyképesség javítását célzó költségvetési intézkedések mellett a perifériás országok érdekei is sérülhetnek, különösen, ha a mostani keretek nem biztosítanak elégséges forrást számukra.
Külön figyelmet érdemel, hogy a tervek szerint a pénzek egy része nem leköthető a félidei felülvizsgálat során, ami teret adhat a tárgyalásoknak és potenciális előnyöknek, amelyek egyes országok számára kedvezhetnek a költségvetési tárgyalások során.
Konklúzió: A jövő költségvetése
A jövő kihívása, hogyan képes az EU kiegyensúlyozni a versenyképességi célok és a tagállamok igényeit. A javasolt költségvetési keret csökkentése és a prioritások megváltoztatása újraértelmezi az uniós költségvetés jelentőségét, a tagállamok közötti szolidaritásra és a hosszú távú célozásokra fókuszálva. Ahogyan a tagállamok véleménye e költségvetési javaslatok kapcsán élesedik, úgy a következő időszak várhatóan új kihívások elé állítja az EU-t.
Forrás: Portfolio
