Dadogó gazdasági növekedés és elszálló bérek: A termelékenység növelésének elmaradása
A közelmúltban tapasztalható béremelkedés látszata ellenére Magyarország gazdasági teljesítménye nem indokolja az ilyen mértékű növekedést. A rendkívül alacsony termelékenységi mutatók, a kkv-kra nehezedő fokozódó nyomás és a gazdaság stagnáló helyzete együttérző képet festenek egy olyan helyzetről, ahol a bérdinamika szétfeszíti az ésszerű kereteket.
A munkaerőpiaci feszültségek fokozódása
Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója, hangsúlyozta, hogy a termelékenység javítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a vállalkozások képesek legyenek megbirkózni az emelkedő költségekkel. Jelenleg a magyar munkaerőpiac körüli feszültségek és a bérfeszültségek repedései egyre inkább fájdalmasan érezhetőek a munkavállalók körében; sokan a bérnövekedést nem valós gazdasági teljesítményként, hanem a mesterségesen generált hiányok következményeként érzékelik.
Állandóan változó bérdynamics
A legújabb statisztikák szerint a bérnövekedés üteme immár újra a 10% körüli tartományban stagnál. Mindeközben a foglalkoztatottak száma is felfelé ível, azonban a háttérben húzódó makrogazdasági adatok a valós munkaerőpiaci helyzet komoly kritikáját fogalmazzák meg. Az elbocsátások és a leépítések árnyékában ez az elmondott növekedés messze nem a helyes irányelv következménye.
A jövő munkahelyei
A munkaerőpiac dinamikáját alapvetően meghatározza a fiatal munkavállalók és a külföldi szakemberek iránti kereslet. A fiatalok, különösen a Z generáció tagjai, a munkaerőpiacon tapasztalt nehézségek miatt jelenleg különösen kiszolgáltatottak, mivel sokuk nem éri el a kívánt vagy szükséges pozíciókat. A jövőről szólva Baja hangsúlyozza, hogy a megoldás a külföldi munkavállalók bevonása és a nyitottabb gazdasági környezet lenne.
Termelékenység és bérnövekedés korlátai
Azt az ellentmondást, amely szerint a gazdasági teljesítmény stagnálás közben a bérek emelkednek, a magas fluktuáció is növeli. A közelmúlt felmérése szerint a magyar munkavállalók jelentős része váltott munkahelyet, ami lényegesen hozzájárul a bérnövekedéshez, de kérdéses, hogy fenntartható-e ez a tendencia, ha a GDP növekedése nem arányos ezzel.
A politikai és gazdasági hatások komplexitása
A jövő foglalkoztatásának képe egy különösen bonyolult politikai és gazdasági mesterterv része. Baja Sándor szerint a jogszabályi keretek és a munkahelyek igényei nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is új kihívások elé állítanak, miközben a mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban formálja át a munkaerőpiacot.
A politika, a gazdaság és a társadalom összefonódása az, ami miatt a bérnövekedés és a munkaerőpiac jövője továbbra is bizonytalan marad, ahol a termelékenység növelése és a bérek indokolt emelése közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen.
A témáról további részletek a HR (R)evolution 2025 konferencián is elhangzanak, ahol a szakemberek a jövőbeli megoldásokról és a dolgozói elégedettség kérdéseiről fognak diskurálni.
