A bérmegállapodás feszültségei
A minimálbér-tárgyalások körüli hangulat az utóbbi időszakban sosem volt ennyire feszült. A bérmegállapodás, amely tavaly került aláírásra, az emelés ütemét három évre előre meghatározta, ám az azóta bekövetkezett gazdasági események teljesen új dimenziót adtak a helyzetnek. Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Portfolio-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a megállapodás alatt feltételezett GDP-növekedés elmaradásával a bérmegállapodás alapjai veszélybe kerültek.
Gazdasági mutatók és bérkérdések
A várakozásokkal ellentétben, a GDP növekedésbe vetett hit egyelőre family bérmegállapodásokkal kapcsolatos alaptalan optimizmusnak bizonyul. A várt 3%-os növekedés helyett mindössze 0,5%-ot valószínűsítenek 2025-re, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a három évvel ezelőtti számításokat. A munkaadók véleménye szerint újra kell mérlegelniük a bérkérdéseket, és nem ártana „patikamérleggel” közelíteniük a kérdéshez, a hídmérleg helyett.
A bértárgyalások nehézségei
Az MGYOSZ elnöke arról is beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet extrém feszültséget generál a bértárgyalások során. A tényleges bérnövekedés mértéke, amely a vállalatoknál elérheti a 7-7,5%-ot, figyelemmel kíséri a munkavállalók és a kormány által megkövetelt teljesítményelvárásokat. A KSH adatai az átlagos keresetek emelkedéséről 9-9,5%-ot mutatnak, de a munkaadók által tapasztalt számok csupán 7-7,5%-ra rúgnak, amely különböző tényezők, például a közszolgáltatások bérváltozása és a munkahelyváltások hatásai miatt alakult így.
Kormányzati támogatás szükségessége
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kétszámjegyű minimálbér-emeléshez a kormány közvetlen támogatására van szükség. Ehhez a közterhek csökkentése elengedhetetlen. A nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton kifejtette, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése többletkiadásokkal jár a költségvetés számára, ám e lépés elkerülhetetlen lehet a bérmegállapodás végrehajtásához.
Garancianövelés és szociális felelősség
Fontos hangsúlyozni, hogy a minimálbér emelése nem csupán gazdasági szempontból fontos, hanem szociális vonatkozásai is vannak. A munkaadók elkötelezettek amellett, hogy támaszkodjanak az EU direktíváira a megfelelő minimálbérekről, azonban a gazdasági növekedés lelassulása hátráltatja a célok elérését. A kérdés bonyolultsága a garantált bérminimum emelésével is összefügg, amely mindig kevesebb volt, mint a minimálbér emelésének üteme.
A gazdasági helyzet javítása érdekében a hazai vállalkozásoknak a nemzetközi piacok felé kell nyitniuk, és fel kell mérniük a digitalizációval és automatizálással járó lehetőségeket. Lakatos Péter megjegyezte, hogy a reálbér-emelkedés, amely az utolsó két év során 10%-ot is elérhetett, nem fenntartható a gazdasági növekedés nélkül. A munkaadóknak komolyan kell mérlegelniük a túlvállalás kockázatát a túl magas bérigényekkel szemben, különösen a hazai kis-és középvállalatok esetében.
A jelenlegi helyzet egyértelműen rávilágít, hogy a gazdasági egyensúly megőrzése érdekében elengedhetetlen a bírói és társadalmi felelősségvállalás. Az EU által megkövetelt minimálbérügy nem csupán formalitás, hanem a közvélemény által elvárt alapvető tisztelet megjelenítése is a dolgozók számára.
Címlapkép forrása: Portfolio
