Németország diktálja a tervet a magyar vétójog eltüntetéséhez
Az Európai Unió jövője nem csupán a brüsszeli bürokráciáról szól, hanem arról is, hogy milyen beleegyezéssel lépnek be az új tagállamok. A legfrissebb hírek szerint Németország ambícióként tűzte ki, hogy reformálja az uniós bővítési folyamatokat, amelynek részeként a jövőbeni tagállamok, mint Ukrajna, Moldova és Montenegró, a csatlakozás után ideiglenesen csökkentett szavazati joggal léphetnének be az unióba.
Vétók és intézményi reformok
A javaslat célja, hogy megelőzze az olyan vétókat, amelyeket az eddigi tagállamok, főként Magyarország, gyakran kilátásukba helyeznek. Anton Hofreiter, a német Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke tájékoztatása alapján ez a modell biztosíthatná, hogy az EU bővülése ne álljon meg a kormányok közötti politikai viták miatt. Az új tagállamoknak ideiglenesen le kellene mondaniuk a vétójogukról, hogy a szükséges intézményi reformok végrehajtására elegendő idő álljon rendelkezésre.
A bővítés és az elégedetlenség
A javaslat hátterében növekvő elégedetlenség áll az unió bővítésének lassúsága miatt. A hosszú évtizedek óta várakozó tagjelöltek, mint Montenegró – amely 2012 óta igyekszik csatlakozni – érzik a stagnálás következményeit. Az EU hitelessége forog kockán, és ezt a várakozást a politikai vezetők is érzik, hiszen az utolsó bővítés óta egyetlen új tag sem csatlakozott.
Kreatív megoldások
Ukrajna is sürgette a „kreatív megoldást”, mivel a magyar kormány vétója jelenleg megnehezíti Kijev csatlakozását. Az Európai Bizottság a következő hetekben megjeleníti az éves „bővítési csomagot”, amely tartalmazza a tagjelöltek előrehaladását és belső reformokra vonatkozó javaslatokat.
Politikai ellenállás
Erre a reformra azonban a tagállamok egy része, például Franciaország, Hollandia és Magyarország, folyamatosan ellenállást tanúsít. A belpolitikai okok, amelyek nyomán sok kormány nem sieti el a döntéseket, tovább növelik a politikai feszültségeket az unióban. Az előzetes nyilatkozatok szerint a csütörtöki uniós csúcstalálkozón még a „bővítés” szót sem használják, ami világosan jelzi, hogy a bővítési folyamat még mindig megosztó téma az EU jövőjele szempontjából.
A helyzet tehát komoly kihívása a következő hónapok politikai diskurzusainak. A szereplők küzdelme a vétójog körül nem csupán az unió működéséről szól, hanem a térség hatalmi egyensúlyának átrendeződéséről is.
A címlapkép forrása: Getty Images
