Közeleg az MNB új vezetésének első valódi tesztje – Mit lép a jegybank?
Beke Károly 2025. november 21-én, 06:00-kor közölte, hogy Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki posztját több mint fél éve tölti be, és a Monetáris Tanács összetétele is jelentős mértékben változott. Ennek ellenére a 6,5%-os alapkamaton azóta sem módosították a jegybank politikáját. Az inflációs előrejelzések nem indokolják a lazítást, mivel az MNB nem is aggódik a forint stabilitása miatt. Az idei év elején javuló közeljövőbeli inflációs kilátások alapján viszont 2026 elején először kell dönteniük az infláció kockázatainak kezeléséről. A jegybanknak komoly feladatot kell megoldania, mivel az inflációs cél alatti áremelkedés üteme mellett kell cselekednie.
A legfrissebb KSH statisztikák szerint októberben az infláció 4,3%-on stagnált, míg a maginfláció szeptemberhez képest 4,2%-ra nőtt. Az inflációs célt csak hosszú távon elérhetőnek tartják, mivel az elemzők év végére már 4% alatti drágulási ütemet valószínűsítenek, a 2-4%-os célsávba visszatérve. A monetáris politika fenntartása érdekében a jegybanknak figyelembe kell vennie a jövőbeli kilátásokat is, amelyek megítélése bonyolult. Bár a közeljövőben az éves infláció meredeken csökkenhet a bázishatások miatt, a jövőbeli várakozások továbbra is kockázatosak a jegybank számára.
A közelgő inflációs mélypont hatásai
A fentiek tükrében várható, hogy a 2026 első hónapjai alacsony inflációval zárulhatnak, mivel az elmúlt év egyik legnagyobb áremelkedésének hatása fokozatosan eltűnik. A jelenlegi gazdasági helyzet elemzése során a hónapok közötti áremelkedési ütem eltérő évek között éles különbségeket mutathat. Az elmúlt egy év inflációs adatai egy áremelkedésekkel teli, felerősödő szakaszra és utána stagnáló időszakra bonthatók, amelybeni az árindex alakulását azonban továbbra is figyelemmel kell kísérni.
Az árrésstopok jövője és a jegybank reakciója
A fő kérdés az inflációs kilátások kapcsán, hogy mi történik majd az árrésstopokkal, amelyek sorsa az elkövetkező időszakban kiemelkedő figyelmet kap. A kormány február végéig meghosszabbította az intézkedést, amivel megerősítette az áremelési korlátozásokat. Elemzők úgy vélik, hogy az árrésstopok kivezetése előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, és az infláció újra 4% fölé emelkedhet a következő időszakban. Jelenleg az MNB szerint az árrésstop körülbelül 1,5%-kal csökkenti az inflációt, és a kormány eddigi döntései alapján az intézkedés következő időszaka is bizonytalan maradhat.
Az MNB számára elengedhetetlen, hogy a válságos helyzetekre és piaci változásokra reagálni tudjon. Az árrésstop művi ujjlenyomata 2026-ban megváltoztathatja a piaci viszonyokat, és a kormány döntései jelentősen befolyásolhatják a jegybanki politikát. Varga Mihály a pénzügyi tárca sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az infláció elleni küzdelem mindezek ellenére még nem érhet véget; a kormány körüli bizonytalanság miatt a Monetáris Tanács az átmenetileg csökkenő infláció ellenére is óvatos maradhat.
Meddig tart a magas kamatszint?
A forint erősödése, amely az alacsony inflációra és a változatlan kamatokra épít, még tovább fűtheti a forint melletti befektetések iránti érdeklődést. Ezzel együtt azonban külön figyelmet igényel a jegybank politikája, mivel a forint árfolyamának alakulása közvetve hatással van a gazdaság stabilitására.
A jövő év kormányzati döntései, a választások utáni időszak és a gazdasági helyzet alakulása, valamint a jegybank politikai döntései mind bonyolult összefüggéseket fognak kialakítani a következő időszakban, és a jegybank számára komoly dilemmák elé állíthatják a döntéshozókat.
