Megérkezett a kormány 1,9 milliárdos ajándéka, de mi állhat emögött?
2025. november 22-én a kormány bejelentette, hogy váratlanul megemelte a kiskereskedelmi adó sávhatárait. Ez az intézkedés különösen a kisebb vállalkozásoknak adhat új lehetőségeket, amelyek eddig a sávhatárok közelében működtek, de a legnagyobb szereplők is profitálhatnak egy szűk 2 milliárd forintos könnyítéssel. A kormány kalkulációi szerint a változtatás 26 milliárd forintos bevételkiesést fog okozni a költségvetés számára, a megemelt sávok azonban már a 2025-ös évre is vonatkoznak.
A kereskedelmi cégek a 2025-ös adóévre a Magyar Közlönyben megjelent szabályok szerint könnyebben alakulhatnak, mivel ha egy cég a szokásos ütemezés alapján olyan adóelőleget fizetett, amely végül meghaladja a várható, csökkentett adóalap alapján kalkulált tényleges adóterhet, akkor a különbözetet visszaigényelheti. Az új sávhatárok szerint az alábbi adókulcsok lépnek életbe:
- 0% 500 millió forintig
- 0,15% az 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész után
- 1% a 30–100 milliárd forintos sávra
- 4,5% a 100 milliárd forint feletti részre
A sávhatárok emelkedése a következőképpen alakul:
- az alsó kulcs 1 milliárdig
- a második sáv 1–50 milliárd forintig
- a harmadik 50–150 milliárd forintig
- és a legfelső kulcs ez felett érvényesül.
Ez a lépés kedvező kimenetelt ígér minden olyan cég számára, amely korábban a második adósáv határvonalán mozgott, továbbá a sávhatáron lévő vállalkozások is jelentős előnyökhöz jutnak. A legnagyobb szereplők, melyeknek az adóalapja idén meghaladja a 150 milliárd forintot, egységesen 1 920 750 000 forintot spórolnak az új szabályok révén.
Adóalap-csökkentő tényezők
A nettó árbevétel és a tényleges adóalap közötti különbséget számos tényező csökkentheti. Adóalanynak minősül minden belföldi vagy külföldi cég, szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki kiskereskedelmi értékesítést végez. Fontos kiemelni, hogy külföldi szereplő is válhat adóalany, ha Magyarországon bonyolítja le az árusítást, például csomagküldés vagy webáruház formájában, akkor is, ha nincs belföldi fióktelepe. Az online piacterek üzemeltetői is adóalanyok, mivel nekik kell fizetniük a platformon keresztül lebonyolított értékesítések után.
Nem számít az eladások közé az exportárbevétel, ahogyan a nagykereskedőknek továbbadott termékek sem növelik az adóalapot. Az adó bázisa csupán az a forgalom, amely a lakosság számára hozzáférhető. Továbbá három tipikus tétel növelheti az adóalapot:
- a beszállítóknak nyújtott értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevétel, mint például marketingdíjak;
- a beszállítóktól kapott engedmények és bónuszok;
- a vevőnek külön számlázott szállítási díj.
Miért most?
A kormány az elmúlt években számos új adót és intézkedést vezetett be a kiskereskedelemre, például különadót, árstopot, árrésstopot, online árfigyelőt, sőt még zsugorinflációs bejelentési kötelezettséget is bevezettek. Ezen intézkedések következtében több nagy cég már veszteségesen működött a legutóbbi beszámolók szerint, amelyeket a kiskereskedelmi adó terhei alá is vontak. Az új reguláció a vállalatok profitszámát csupán 2 milliárd forinttal képes javítani, valószínű, hogy ez inkább gesztus, mintsem valódi atlétikai szándék a kiskereskedelem terheinek csökkentésére.
A kormány válasza lehet, hogy Brüsszel felé jelezni kívánja, mivel az uniós államok régóta nem nézik jó szemmel a külföldi kiskereskedelmi szereplők bántalmazását. Egyben ez az adócsökkentés az árrésstop által okozott veszteségek kompenzálására is irányulhat. Az árrésstop intézkedést nemrégiben további termékkörökre is kiterjesztették, és szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy ez az intézkedés nem csupán a kereskedők számára okoz problémát, hanem a beszállítók számára is kifizethetetlen következményekkel járhat, hiszen az alkupozíciójuk gyengülhet, és a kiskereskedelmi láncok külföldi partnerekhez folyamodhatnak.
Az eddigiek mentén a kiskereskedelem előtt álló kérdések továbbra is kihívást jelentenek, hiszen a különböző új előírások és szabályozások hatással vannak az iparág működésére és a jövőbeni növekedésére.
Forrás: Portfolio
