A Fed szigorításának vége: új kor kezdődik a részvény- és devizapiacokon?
2025 decemberében a Federal Reserve bejelentette, hogy a mennyiségi szigorítást leállítja, amely két és fél évig tartó folyamat után következik be, amikor havonta több tízmilliárd dollárral csökkentette mérlegét, hogy letörje az inflációs nyomást, ami a 2022-es évben felerősödött. E változás új piaci környezetet teremt a részvények, kötvények és devizák számára. A következő elemzés során megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják a különböző piaci rezsimek a hozamok alakulását az S&P 500, Nasdaq és devizapiac (dollárindex, EUR/HUF) vonatkozásában.
Jegybanki likviditás változása az USA-ban és Magyarországon
A Federal Reserve mérlegfőösszegének alakulásához kapcsolódó grafikonból egyértelműen követhető a monetáris politika alakulása az elmúlt évtizedekben. A 2008-as gazdasági válság és a COVID-járvány idején bevezetett eszközvásárlási programok jelentős mértékben növelték a Fed mérlegfőösszegét, amely a válságokat követően hasonló trendeket mutatott. A magyar monetáris bázis (M0) alakulását is párhuzamosan vizsgáltuk, ahol a hazai likviditási környezet nem csökkent olyan ütemben, mint az Egyesült Államokban. Az elmúlt évek stagnálása miatt a magyar gazdaság nem tapasztalt jelentős mérlegcsökkenést.
Hogyan reagálnak a részvénypiacok a különböző likviditási környezetekre?
A részvénypiaci hozamok elemzéséhez öt likviditási rezsimet alakítottunk ki a jegybanki pénzmennyiség havi változása alapján. A Q1 fázis a legerőteljesebb pénzszűkítő hetekre utal, míg a Q4 és Q5 a legtöbb pénzbőséget mutatja. Statikailag szignifikánsan megfigyelhető volt, hogy a legmagasabb hozamok a pénzbőség időszakában (Q4-Q5) jelentkeztek, míg a legnagyobb veszteségek a Q3 rezsimhez kapcsolódtak, ahol a pénzkínálat nem változott érdemben.
Likviditási sokkok hatása az amerikai részvénypiacon
Az elemzés során kiemelendő, hogy a likviditási sokk hatásai során a részvénypiac kezdetben pozitívan reagál a hirtelen mérlegnövekedésre a szigorítás alatt, ám a piaci reakciók a beavatkozások időtartamától függenek. Pénzbőség időszakában a részvénypiaci impulzusválaszok stabilan pozitívak, míg a szigorító időszakok alatt a váratlan likviditásnövekedés idején a reakciók rövidtávon kedvezőek lesznek, de nem tartanak sokáig.
A dollár és a forint viselkedése a pénzbőség alatt
A Fed mérlegének alakulása és a dollárindex hozamai között fordított arányosság mutatkozik: a szigorúbb pénzkínálati időszakokban a dollár teljesítménye javul, míg a pénzbőségnél a forint gyengül. Az EUR/HUF árfolyamát vizsgálva megállapítható, hogy a monetáris bázis növekedése a forint gyengülésével jár, míg a csökkenés vagy stagnálás stabilizáló hatást gyakorol a hazai devizára.
Összegzés
A jegybanki likviditás alakulása az elmúlt két évtizedben jelentős hatást gyakorolt a piacok teljesítményére. A részvénypiacok hozamai markánsan megugrottak a pénzbőségi időszakokban, míg a likviditás csökkentése az árfolyamokra stabilizáló hatással bírt. A jövőbeli piaci helyzetek nem csupán a jegybanki intézkedésektől, hanem a vállalati nyereségek és az értékeltségek alakulásától is fognak függni.
