Túlzottdeficit-eljárás: pofon a magyar gazdaságnak a tavaszi előrejelzések fényében
2025. december 22-én a Portfolio elemzése rávilágított, hogy a jövő évi költségvetési adatok és az azt követő büdzséfolyamatok alapján az Európai Bizottság a következő tavasz során a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszának megkezdését javasolhatja. A Költségvetési Tanács által közzétett friss előrejelzés szerint Magyarország számára komoly kihívás lehet a jövőbeni fiskális helyzet stabilizálása.
A Költségvetési Tanács – a nemzeti költségvetés szükséges kereteinek felmérésével – hangsúlyozta a kormány költségvetés-kedvező gazdaságpolitikai intézkedéseinek hatásait. Ebből kiderül, hogy a GDP számos alakuló tényezője, például a jövedelemtranszferek és a költségvetési kiadások jelentős változásokon mentek keresztül. A tervezett 2,2%-os jövedelemtranszfer a lakosság számára például 2050 milliárd forintot érhet el a jövő évi GDP alapján.
A költségvetési hiány tükrében
A Költségvetési Tanács elemzése alapján pedig felmerülhet, hogy a költségvetés hiánya az elkövetkező években, különösen 2025-re vonatkozóan, továbbra is magas szinten marad. A Tanács megemlítette azt is, hogy a nettó kiadási pálya betartása a várható 5%-os hiány kockázata miatt tovább bonyolódik. Ennek következményeként a státusz fenntartása érdekében a kormánynak szigorúbb költségvetési politikát kell alkalmaznia.
Az előrejelzés rávilágít, hogy a nettó elsődleges kiadások jövőbeni alakulása, valamint a költségvetési deficit mértéke szoros kapcsolatban áll egymással. A brüsszeli szabályrendszer értelmében Magyarország jelenlegi költségvetése túllépheti az előírt referenciaértékeket, ha nem lépnek fel hatékony intézkedésekkel a védelmi kiadások körében.
Az államadósság kihívásai és a jövőbeni kilátások
A Költségvetési Tanács további elemzésében arra figyelmeztet, hogy a jövő évi 73,5%-os államadósság-mutató eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a gazdasági teljesítmény növekedése megfeleljen a kormány terveinek. A prognózis szerint a GDP-deflátor növekedése mellett az államadósság implicit kamatlábának emelkedése is hatással lesz a jövőbeni államadósság-mutatók alakulására.
Amennyiben a kormányzati szektorban a tervezett hitel újabb növekedése valósággá válik, úgy a nettó kiadások kumulált növekedése a GDP 0,8%-át is elérheti. Ez a költségvetési kiigazítások szükségességét vonja maga után, s a Tanács figyelmeztetett, hogy a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a nettó kiadások feletti ellenőrzést a középtávú költségvetési célok teljesítése érdekében.
Zárszó
Mindezek tükrében nem csupán a költségvetési deficit alakulása, hanem Magyarország egész gazdasági stabilitása is veszélyben forog. A következő hónapokban a politikai döntéshozóknak számos kihívással kell szembenézniük, hogy a fiskális kereteket megfelelően tudják kezelni, elkerülve a potenciális újabb szankciókat az Európai Bizottság részéről.
