A Gazdaság Stagnálása és Az Egyenlőtlenségek Növekedése
Hüttl Antónia és Oblath Gábor, a Kopint-Tárki elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a magyar gazdaság évek óta stagnál, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségek folyamatosan emelkednek. Megjegyzik, hogy a fenntarthatatlan makrogazdasági folyamatok terhei alatt a társadalmi-gazdasági fejlődés gyakorlatilag lehetetlenné vált. A középosztály bővüléséről beszélni illúzió, ha figyelmen kívül hagyjuk a jövedelmi különbségek fokozódását.
A vélemények ütközését mutatja, hogy a Századvég vezető makrogazdasági elemzője, Hegedűs Tamás, a GDP-növekedés és a háztartások rendelkezésére álló jövedelem különbségeit vitatja. A GDP esetleges emelkedése nem feltétlenül jár együtt a társadalmi jóléti mutatók növekedésével. A jövedelemindikátorok és a Gini-együttható adatai egyértelműen a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését jelzik, ami még inkább alátámasztja a makrogazdasági stagnálás melletti érvet.
Reális Fejlődés vagy Illúzió?
Hegedűs szerint „inkluzív növekedés” történt a 2010-es évek közepén, ám ezt komoly kritikák érik. Míg a háztartások jövedelmi helyzete látszólag javult, a reálkeresetek emelkedése nem párosult hasonló mértékű előnyökkel a jövedelmi legalsó rétegek számára. A fogalmak félreértelmezése és a statisztikák szelektív kezelése, figyelmen kívül hagyja a tényleges gazdasági problémákat.
A magyar állam által bemutatott gazdaságpolitikai intézkedések gyakran csak a gazdasági hűtéshez vezettek, ami adminisztratív korrekciókhoz és megszorításokhoz vezetett. A 2022-2023-as időszak lenyomta a háztartási jövedelmek valódi növekedését, és a helyzet tovább romlott a magas inflációval, amely szétzilálta a választások előtti jövedelmi többlet nyújtotta előnyöket.
Foglalkoztatottság, Termelékenység és Jövedelmek
Beláthatjuk, hogy a foglalkoztatottsági szint növekedésével párhuzamosan a termelékenység emelkedése elmaradt az elvárásoktól. 2010 és 2017 között a hazai munkatermelékenység csupán 3%-kal nőtt, míg a GDP emelkedésének mértéke 18,5% volt. Jelenleg, a gazdaság stagnál, és a termelékenység szintén nem mutat kedvező jeleket. A közeljövőben a jövedelmi különbségek csökkentése lenne a legfontosabb feladat, hogy a társadalom inkluzív fejlődését elősegíthessük.
A Lakásvagyontól a Vagyonosodásig
Fontos megemlíteni a vagyonosodás mibenlétét is. A lakásvagyon a háztartások vagyonának jelentős részét képezi, azonban ez a gazdasági helyzet javulásához nem vezetett. A lakások értéke a gazdasági helyzet stabilizálódásának kulcsa, a jövedelmek egyenlősége szempontjából elengedhetetlen a különbségek csökkentése. Az OECD adatai szerint Magyarországon a jövedelmek és a vagyon egyenlósége csökken, így a jövőbeli gazdasági fejlődés ezen tényezők figyelembevételére szorul.
Zárszó
A gazdasági realitások megértése új perspektívákat nyithat az inkluzív fejlődés számára, ahol a jövedelmi egyenlőtlenségeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gazdasági jólét növekedése nemcsak a számokban, hanem a társadalmi összetartozás érzésében is megnyilvánulhat. Az állami, gazdasági intézkedések hatékonysága ebből a szempontból lényeges, hiszen csak így érhetünk el kézzelfogható eredményeket.
Forrás: www.portfolio.hu/gazdasag/20251230/a-gazdasag-stagnal-az-egyenlotlensegek-pedig-nonek-807668
