Az EU Új Vállalati Rendszere: Ez a Virtuális Tagállam Jelentheti a Megoldást?
Az Európai Unió hosszú évtizedek után végre egy új, nemzetek feletti vállalati jogi rendszert tervez bevezetni, amely lényegesen megkönnyítené a cégek határokon átnyúló működését. A most kidolgozás alatt álló rendszer, amely a 28. rezsim néven ismert, a tagállamok feletti szervezetként funkcionálna, lehetővé téve, hogy a vállalatok számára alternatív lehetőségeket kínáljon a nemzeti törvénykezés mellett.
Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa, a Financial Timesnak adott interjújában elmondta, hogy az új rendszer egy önkéntes szabályozási megoldást kínál, amely nem kötődik egyetlen tagállamhoz sem. Ez a megoldás a legszélesebb körben elérhető alternatívát szeretne biztosítani az európai vállalatoknak, akik jelenleg gyakran kénytelenek szembenézni egy fragmentált adózási és szabályozási környezettel.
A kezdeményezés célja, hogy támogassa a vállalkozásokat abban, hogy a nemzeti határokon átlépve működhessenek, ezáltal elősegítve a tőkéhez való hozzáférést és a tehetségek vonzását. Az új jogi keretrendszer alacsony vagy akár nulla minimális tőkekövetelményt irányoz elő, és a cég alapításának folyamata maximum 48 órát venne igénybe.
Az EU korábban már kísérletet tett hasonló tervek megvalósítására, de ezek többsége ellenállásba ütközött, különösen a szakszervezetek részéről, akik attól tartanak, hogy ez a rendszer alááshatja a munkavállalói jogokat. McGrath azonban hangsúlyozta, hogy a 28. rendszer nem fogja csökkenteni a munkavállalói jogokat az EU-ban.
A kérdés továbbra is az, hogy a rendszer korlátozódik-e a startupokra, vagy a meglévő vállalatok számára is elérhetővé válik. Az európai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha túl széles körű megoldást javasolnak, a tagállamok elutasíthatják a reformokat, félve a munkavállalói jogok csökkentésétől még alacsonyabb adók mellett is.
Ez a javasolt rendelet nemcsak a vállalatirányításra, a hitelezői biztosítékokra és a részvénykibocsátásra vonatkozik, hanem egységes adókezelést is kínál a munkavállalói részvényopciókra. A javaslat rendeletként, nem pedig irányelvként kerülhet előterjesztésre, ami arra utal, hogy a rendszer anélkül lépne hatályba, hogy a tagállamoknak azt nemzeti jogba kellene beépíteniük.
Az EU-n belüli vállalati jogi keretek átalakítása tehát elérhető közelségbe került, és ha sikerrel jár ez a terv, az jelentős hatással lehet a vállalkozások működésére és a munkaerőpiacra is. Az uniós döntéshozók előtt álló kihívás azonban hatalmas, hiszen a különböző érdekek és félelmek közepette kell lépéseket tenniük a közös jövő megvalósítása érdekében.
