Francia Haditengerészeti Konferencia: Háborúra Készülés
Franciaország haditengerészeti vezetői a február 2–3-án zajló konferencián Párizsban riasztó üzenetet közvetítettek: „Ma háborúra készülünk.” Ez a kijelentés Fabien Mandon tábornok szájából hangzott el, aki a francia vezérkari főnök pozícióját tölti be. A NATO haditengerészeti vezetőinek találkozója során egyértelművé vált, hogy Franciaországnak és szövetségeseinek komolyan fel kell készülniük egy közelgő, nagy intenzitású konfliktusra.
Mandon kritikusan megjegyezte, hogy Franciaország jelenleg nem rendelkezik elegendő hadihajóval és haditechnológiával, különösen a nagy hatótávolságú rakéták terén. Megemlítette, hogy azokat a megrendeléseket, amelyeket ma teljesítenek, akár hatvan év múlva is hasznosítani kellene. Ezzel a megjegyzéssel a haditengerészet hosszú távú feladatainak megértésére hívta fel a figyelmet.
Alban Lapointe altengernagy, a francia haditengerészet parancsnokhelyettese úgy véli, hogy Európának legkésőbb 2030-ra minden hadszíntéren késznek kell lennie a háborúra. Szerinte ehhez nem csupán eszközökre van szükség, hanem a politikai és társadalmi támogatás erősítésére is, valamint a hadsereg gondolkodásmódjának megújítására.
A konferencián a részvevők között volt Nicolas Vaujour francia admirális, Giuseppe Berutti-Bergotto olasz admirális, Harold Liebregs holland admirális, Gwyn Jenkins brit admirális és Daryl Caudle amerikai admirális. Ők mindannyian a fenyegetések sokféleségéről beszéltek, azonban Kínát név szerint csak Caudle említette. A többiek, tiszteletben tartva a jelenlegi orosz-ukrán háborúval kapcsolatos helyzetet, Moszkvát nevezték meg első számú fenyegetésként.
Vaujour kiemelte, hogy a nemzetközi szabályozás már nem működik úgy, mint korábban, míg a fenyegetések köre folyamatosan bővül, nem csupán államokra vonatkozik, hanem a tengerfenékről egészen az űrig terjed. Az ukrán drónok sikerei az orosz flotta ellen rámutattak arra, hogy a haditengerészetnek agilisnak és gyorsan alkalmazkodónak kell lennie.
Jenkins megemlítette a technológia gyors fejlődését és a világrend kiszámítható köntösének szétesését, ami fokozott bizonytalanságot teremt. Ugyanakkor riasztó eseményként említette, hogy az ukrán háború a közvélemény számára szinte már megszokottá vált, a média figyelme pedig más események felé irányult. Megjegyezte, hogy Oroszország továbbra is jelentős befektetéseket eszközöl az északi flottába, ezért új megközelítésekre van szükség.
Berutti-Bergotto szerint Olaszország figyelme a Földközi-tenger felé irányul, ahol a szövetség déli szárnya egyre instabilabbá válik. Elmondta, hogy a Földközi-tenger mélységei ma már modern technológiával elérhetők, és ebből ki kellene használni a lehetőségeket.
A konferencia résztvevői a jövő haditengerészeti kapacitásai közötti feladatmegosztásra is fókuszáltak, kiemelve az emberi irányítású és a pilóta nélküli rendszerek közötti együttműködést, valamint a hadihajók modularitásának fontosságát. Elegáns optimizmussal zárták az eseményt, hangsúlyozva, hogy a helyzet még kezelhető, és az ipar kulcsszerepet játszhat a NATO haditengerészeti képességeinek fejlesztésében.
Marc Aussedat nyugállományú altengernagy a haditengerészet expedíciós természetéből fakadóan az ellátási lánc biztonságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy Franciaország – hasonlóan Kínához – számba veszi a civil hajók katonai célú felhasználásának lehetőségét, hogy válsághelyzetben gyorsabban reagálhasson. Ez a gondolkodásmód hangsúlyozza a konfliktusokra való felkészülés szükségességét a világban zajló folyamatos feszültségek közepette.
