Brüsszel Megszólalt a Barátság Kőolajvezeték Leállásáról
2026. február 16-án Brüsszel reagált a Barátság kőolajvezeték leállására, amely január végén állt le egy orosz dróntámadás következtében, valamint a biztonsági intézkedések miatt. Magyarország és Szlovákia közösen levélben kereste meg Horvátországot, hogy lehetőséget kapjanak orosz olaj szállítására az Adria-vezetéken keresztül.
Az Európai Bizottság elismerte a helyzet komolyságát, amely közvetlenül érinti a közép-európai finomítókat. Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energetikai szóvivője elmondta, hogy figyelemmel kísérik a fejlődés alakulását, és hangsúlyozta az ellátásbiztonság fontosságát, különösen a geográfiai és infrastrukturális okokból hátrányos helyzetű tagállamok számára.
Ukrajna egyelőre nem indította újra a tranazit, ezért Magyarország és Szlovákia a Horvátországhoz fordult, a szükséges orosz kőolajszállítások biztosítása érdekében. A Barátság kőolajvezeték kulcsszerepet játszik az ellátásban, így a leállás nem csupán gazdasági, hanem stratégiai kérdés is.
Emlékeztető a Múltbéli Eseményekre
Egy hasonló helyzet már tavaly augusztusban is előfordult, amikor az orosz Brjanszk megyében lévő szivattyúállomás ellen indított támadás miatt szünetelt az orosz olajszállítás. A Barátság kőolajvezeték az egyik legjelentősebb ellátási útvonal a régióban, amely minden fennakadást közvetlenül befolyásol.
Az Európai Bizottság Válasza és Jövőbeli Lépések
Az Európai Bizottság szoros kapcsolatot tart a tagállamokkal, válaszaikban kiemelik az alternatív energiaforrások és útvonalak kiépítésének jelentőségét. Itkonen elmondása szerint a tagállamoknak értesíteniük kell Brüsszelt bármilyen váratlan helyzetről, és egyeztetniük a szükséges intézkedéseket.
Említette, hogy az EU adatainak kezelésére vonatkozó szabályok is érvényben vannak, amelyek célja a belső piaci működés védelme a válságos helyzetekben. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az uniós kötelező minimumkészlet-előírások garantálják, hogy a tagállamok folyamatos ellátása biztosított legyen a nehéz időszakokban is.
Ahogy a geopolitikai feszültségek növekednek, úgy a kockázatok is fokozódnak. Az Európai Bizottság továbbra is támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek célja a függőség csökkentése és az energiahálózatok reziliencia növelése, biztosítva ezzel a hosszú távú stratégiai célokat.
