Láthatatlan kártevő, százezres veszteség: így eszi meg a drótféreg a profitot
A drótféreg kártétele hazai mezőgazdászok számára komoly kihívást jelent, hiszen hektáronként akár százezres nagyságrendű bevételkiesést is okozhat. A probléma sokszor csak a betakarítás időszakában válik nyilvánvalóvá, hiszen a talajban élő lárvák látványos tőszámcsökkenést idézhetnek elő, de a gyökér- és szállítószövetek sérülése miatt a növény terméspotenciálját is csökkenthetik.
Csősz Mihály, a Kwizda Agro Hungary Kft. termékmenedzsere hangsúlyozza, hogy a vetés időpontjában fontos információkkal kell rendelkezni a fertőzöttségről, hogy tudatos döntéseket hozhassanak a termésbiztonság érdekében. A drótféreg sokáig tipikus háttérkockázatnak számított a szántóföldi növénytermesztésben, de az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre több termelő találkozik a problémával.
A drótféreg és a kártétele
Ez a talajban élő kártevő a pattanóbogarak (Elateridae) lárvája, kemény kitinpáncéllal rendelkezik, és több faja is előfordul hazánkban, mint például az Agriotes sputator, A. ustulatus és A. rufipalpis. A lárvastádium akár 3-5 évig is eltarthat, így ha egyszer felszaporodik, hosszú időn keresztül elpusztíthatja a növényeket ugyanazon a területen.
A drótféreg-fertőzöttséget jellemzően egyedsűrűséggel (drótféreg/m²) határozzák meg, és a kártétel mértéke változó. Irányszám alapján a következő tartományok vannak:
- 1-3 drótféreg/m²: 5-10% tőszámcsökkenés
- 3-5 drótféreg/m²: jelentős állománysérülés, kedvezőtlen körülmények között akár 30-50% pusztulás
- 5 felett/m²: akár 60%-os terméskiesés
A drótféreg kártételének jelentkezése foltos, és általában ott szembesülnek a legkomolyabb problémákkal, ahol a lárvák magas számban vannak jelen, ami akár teljes állománypusztulást is okozhat.
A kártevő megjelenésének okai
A drótféreg nem új jelenség a hazai mezőgazdaságban, de az utóbbi évek termelési környezete kedvezett a populáció növekedésének. A vetésszerkezet egyszerűsödése, mint például a kukorica-napraforgó-kalászos rotáció, stabil táplálékbázist biztosít a lárvák számára. A zöldítési és takarónövényes gyakorlatok agronómiai szempontból indokoltak, de a nedvesebb talaj ideális tojásrakó környezetet biztosít a kártevők számára.
Ezen kívül a klimatikus tényezők, mint az enyhébb telek és a csapadékos tavaszok, szintén hozzájárulnak a lárvák aktív állapotának megmaradásához. A növényvédelmi környezet változása, például a csávázószerek szűkülése, csökkentette az automatikus védelmet a csíranövények körül, ami tovább fokozza a kockázatot. A talajművelés módja, mint a forgatás nélküli technológia, szintén csökkenti a talajlakó populáció mechanikai zavarását, így hozzájárul a drótférgek elszaporodásához.
Mit tehetünk a kártevő ellen?
A drótféreg okozta kockázatok ellen a döntéseket a vetés előtt érdemes meghozni. Csősz Mihály szerint az előzetes fertőzöttség becslésére talajmintavétel és csalogató növényes csapdázás is alkalmazható. A fertőzöttségi szint minél korábbi megismerése segíthet a szükséges beavatkozások időben való elvégzésében.
Amennyiben a beavatkozás indokolt, úgy a gyakorlatban a talajfertőtlenítési megoldások a csíranövény közvetlen környezetében hoznak létre védőzónát. A mikrogranulátum-technológia lehetőséget ad arra, hogy a kártevő és a csíranövény találkozásának helyén biztosítsák a védelmet.
A Kwizda Agro Hungary Kft. ajánlása szerint a Belem 0,8 MG nevű készítmény, amely cipermetrin hatóanyagot tartalmaz, hatékonyan lép fel a lárvák ellen a talajkezelés során, miközben nem gázosodik és így nem károsítja a talajban élő hasznos szervezeteket.
Összességében elmondható, hogy a drótféreg okozta veszteségek megelőzése érdekében a megelőzés és a megfelelő időzítés éppen olyan fontos, mint a választott védekezési technológia. A körülmények figyelembevételével hozott táblaszintű döntések alapvető fontosságúak a kártevőkkel szembeni hatékony védekezés érdekében.
