Budapest, mint filmgyártási központ: új horizontok a magyar filmiparban
A magyar filmipar eddig ismeretlen területek felé veti el hálóit, és az új piaci struktúrák révén lehetőség nyílik arra, hogy a helyi szereplők részesedjenek a nemzetközi produkciók bevételeiből. Míg eddig a hollywoodi filmek gyártása a külföldi befektetők zsebébe csorgott, az újonnan kialakított befektetési struktúrák révén a magyar fél is közvetlen haszonra tehet szert.
A nemrég premierre került „Nürnberg” film az egyik első olyan produkció, amely már a megújult finanszírozási modell keretein belül készült, ahol a Széchenyi Alapok kínálta lehetőségek révén a közvetlen nyereség a helyi producereket is megilleti. A film producerei, Major István és Richard Saperstein közreműködésével jött létre ez a példaértékű együttműködés, amely legalább tíz filmet céloz meg a következő években, a már meglévő keretszerződések révén.
Az elmúlt évtizedben Budapest a költséghatékony helyszínek közé lépett Európában, és a filmszakma már régóta kedvelt célpontja. A városban tapasztalható kedvező feltételek, mint például a modern stúdiók, a jól képzett szakembergárda és az állami támogatások vonzzák a nagy nemzetközi produkciókat, amelyek közvetlenül többezer helyi filmes szakembernek adnak munkát. Az iparági szereplők elismerése mellett a gazdasági haszon is egyre inkább a hazai közönséghez kerülhet.
A „Nürnberg” már eddig is kiemelkedő bevételeket produkált, hiszen a filmes bevételei folyamatosan nőttek, átlépve a 61 millió dolláros határt az amerikai piacon, míg Németországban a film bemutatásának időpontjára való várakozás feszültségét jól tükrözi, hogy a mozi jellemzően a helyi értelemben is érdekes történetet mesél, hiszen a második világháború utáni nürnbergi per eseményeire épül.
A film kapcsán Hajnal Tamás, a Széchenyi Alapok befektetési tevékenységéért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar talentumok számára nem csupán a helyi projektek, hanem a nemzetközi produkciók révén is megnyílik a kapu. A különböző filmes projektek finanszírozása tehát nem csupán gazdasági, de kulturális szempontból is előnyös, figyelembe véve a helyi szakemberek fejlődési lehetőségeit és a nemzetközi piacra való kijutás lehetőségeit is.
A közeljövő tervei között szerepel, hogy a magyar filmipar bemutatkozási lehetőségei szélesedjenek, és olyan projektek kerüljenek fókuszba, amelyek a vidéki rendezők és producerek számára is új perspektívát kínálnak. Ezen átformált befektetési struktúrák révén a hazai filmipar nemcsak magára talál, hanem párhuzamosan részesedhet a globális filmkultúrából is.
