Brüsszel Leleplezése: Putyin Hatása Az Európai Migrációs Válságra
Magnus Brunner, az Európai Unió migrációs biztosa, a Financial Timesnak adott interjújában kimondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök áll minden jelentős európai migrációs válság mögött az elmúlt évtizedben. Brunner megjegyezte, hogy az EU-tagállamok újabb menekülthullámra készülnek a közel-keleti háború következményeként. Elmondása szerint Putyin tevékenysége az európai migráció viharos növekedésének legfőbb hajtóerejévé tette őt.
A biztos különös figyelmet fordított a 2011-es szíriai polgárháborúra, amelyben Oroszország folyamatosan támogatta Bassár el-Aszad rezsimjét. Ez a konfliktus vezetett a 2015-2016-os migrációs válsághoz, amikor több mint kétmillió menedékkérelmet adtak be az Európai Unió területén. A második jelentős migrációs hullám 2022-ben indult el Ukrajna ellen irányuló orosz invázió eredményeként, amely következtében körülbelül 4,3 millió ukrán állampolgár keresett menedéket az EU-ban.
Brunner azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi iráni háború nem Putyin kezdeményezésére robbant ki, azonban Oroszország továbbra is támogatja az ottani kormányt. A biztos figyelmeztetett, hogy a közel-keleti feszültségek eredményeként újabb migrációs áramlatokra lehet számítani, noha jelenleg nem tapasztalják az iráni irányú migrációt.
Az EU-tagállamok, vezetve Olaszország és Dánia által, szigorúbb intézkedéseket sürgetnek, hogy megelőzzék a lehetséges migrációs válságot. Giorgia Meloni és Mette Frederiksen közös levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki vészhelyzeti mechanizmusokat, amelyek alkalmazására akkor kerülne sor, ha hirtelen nagyszabású migrációs mozgások indulnának.
A migrációs biztos hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg sokkal felkészültebb a válsághelyzetek kezelésére, mint akár tíz évvel ezelőtt volt. Példaként említette a határokon végrehajtott új menekültügyi eljárásokat és a nemrégiben bevezetett biometrikus határellenőrző rendszert. Az EES rendszer október óta már 40 millió harmadik országbeli állampolgárt regisztrált, melyből körülbelül 19 ezer kérelmet utasítottak el, többek között 500 esetben biztonsági okokból.
Emberi jogi szervezetek, például az Amnesty International, azonban éles kritikát fogalmaztak meg az ilyen intézkedésekkel szemben, főként a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztése miatt, amely Lengyelországban történt a fehérorosz határon.
