Kifogyott a lendület a kontinens legnagyobb gazdaságából: elmarad a gyors fellendülés
2026. június 12-én a Bundesbank nyilvánosságra hozta a legfrissebb gazdasági előrejelzését, amely szerint Németország bruttó hazai terméke idén mindössze 0,5 százalékkal nőhet, jövőre 0,8 százalékkal, míg 2028-ra 1,4 százalékos bővülést valószínűsítenek. Ez a kedvezőtlen prognózis eltér az év eleji várakozásoktól, hiszen az idei és a következő év növekedési adatai alulmúlják a decemberben becsült számokat.
Az ország gazdasági helyzete különösen súlyos, mivel a második negyedévben a GDP stagnál, és a harmadik negyedévben is csak minimális bővülés várható. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke hangsúlyozta, hogy az energiaárak emelkedése jelentős mértékben csökkenti a háztartások vásárlóerejét, ezáltal visszafogja a fogyasztási kiadásokat. A közel-keleti válság hatásai ráadásul éppen akkor csapnak le Németországra, amikor az infrastrukturális és védelmi beruházások növekedéséből profitálhatott volna az ország.
Friedrich Merz kancellár ígérete, miszerint 2026 a „növekedés éve” lesz, most komoly kérdőjelek árnyékába kerül. A kormány azonban a költségvetési politikát tekinti a gazdasági fellendülés kulcsának, bízva abban, hogy a mérséklődő energiaárak, a globális konjunktúra erősödése és az állami kiadások növekedése képes lesz kihúzni a gazdaságot a nehéz helyzetből.
Az inflációval kapcsolatos várakozások sem túl kedvezőek. A Bundesbank becslése szerint az idei infláció 2,9 százalékra, a következő évre 2,7 százalékra, míg 2028-ra 1,9 százalékra csökkenhet. Az utóbbi adat a célérték alatt marad. Az Európai Központi Bank (EKB) cselekvésre kényszerült, és 2023 óta először emelte a kamatokat a háborús helyzet következtében bekövetkezett áremelkedések megfékezése érdekében, amit ezután júliusban újabb szigorítások is követhetnek.
Ha a nyersanyagárak drasztikus emelkedése bekövetkezik, a Bundesbank egy súlyosabb recessziós forgatókönyvet is felvázolt, amely következtében Németország gazdasági növekedése jelentősen visszaeshet, és az infláció a jövőben meghaladhatja az 5 százalékot.
