Válságban a Magyar Egészségügy: A Háziorvosi Rendszer Fegyverkezésének Szükségessége
Az orvostársadalom elöregedése és a súlyos finanszírozási problémák következményeként a magyar háziorvosi ellátás a kritikus ponthoz érkezett. A legfrissebb adatok szerint országszerte több mint ezer praxis betöltetlen, és a rendszer működése jelentősen a hetven év feletti háziorvosokon múlik. Dr. Cserni István, a Verőcén praktizáló háziorvos, egy szakmai konferencián arra figyelmeztetett, hogy sürgős strukturális reformokra van szükség, hogy elkerüljük az egészségügyi rendszer összeomlását.
A jelenlegi helyzet rendkívül aggasztó; mintegy 1400 hetven év feletti háziorvos dolgozik aktívan, míg a negyven év alatti kollégák száma alig éri el a négyszázat. Cserni hangsúlyozta, hogy az időskorú orvosok hirtelen visszavonulása súlyosan érintené a gyógyszerellátást, és komoly ellátási hiányokat okozhatna több térségben.
Az adminisztrációra fordított idő jelentős, a háziorvosok munkaidejük 60-70 százalékát adminisztratív feladatokkal töltik. Ráadásul az alapellátásban dolgozók gyakran nem képesek a képzettségüket kihasználni, hiszen a praxisokban a középfokú végzettségű ápolók dominálnak, míg a diplomás szakápolók aránya csupán öt százalék körüli.
Az állami finanszírozási modell, amely a költséghatékony működést preferálja a komplex, minőségi szolgáltatások helyett, tovább rontja a helyzetet. Az orvosok számára a praxisméret növelése vagy korszerűbb működés bevezetése kifejezetten hátrányos, mivel az így nyert többletbevétel nem arányos a megnövekedett költségekkel. A háziorvosi bérek emelése elengedhetetlen, ahhoz hogy a fiatal generációkat a pályán tartsuk, hiszen a jelenlegi rendszer nem nyújt vonzó lehetőségeket a jövő orvosai számára.
Cserni István a csoportpraxisok létrehozása mellett érvelt, amely a Portugáliában bevált modell alapján több egészségügyi szakember – orvosok, ápolók, dietetikusok, gyógytornászok és pszichológusok – együttműködésére építhetne. Ez a rugalmasabb kereteket teremthetne a fiatalabb generációk számára, és segíthetne a kihívásokkal teli területek ellátásában is.
A háziorvosi rendszer átszervezése várhatóan több mint egy évtizedet vehet igénybe. Az új szakmai és pénzügyi ösztönzők bevezetése azonban elengedhetetlen a modern, országosan egységes és hozzáférhető alapellátás megteremtéséhez. Ezen javaslatok végrehajtása nélkül a magyar egészségügy hosszú távon nem képes fenntarthatóan működni, ami aggasztó perspektívát jelent a jövő számára.
