Híres brókerbotrány és a vagyonvisszaszerzés új reményei
A közelmúltban Molnár Csaba ügyvéd, az ORFK egykori Pénzmosás Elleni Osztályának alezredese bejelentette, hogy pályázni fog a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöki posztjára. Az 2003-as K&H-brókerbotrányban betöltött szerepe tette őt ismertté, és most a közel 100 jelentkező közül keresi helyét. Az Országgyűlés illetékes bizottsága augusztus végén fog dönteni a végleges jelöltek között.
Molnár Csaba mellett a tisztségért versenybe szállt Francsics Imre büntetőjogász, Gergő Tamás ügyvéd, valamint Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki a Fidesz-kormányok által elveszett közpénzek visszaszerzésével kapcsolatos jogi lehetőségekkel foglalkozott.
Molnár pályafutása során jelentős eredményeket ért el, például irányításával sikerült felgöngyölíteni a Kulcsár-féle brókerbotrányt, és ő volt a főszereplője a külföldre szökött vádlott elfogásának is. Bírósági hosszú eljárások után, amelyek során kétszer is indultak ellene büntetőeljárások, jogerősen felmentették a vádak alól, mondván, hogy nem áll fenn bűncselekmény.
Az egykori nyomozó szerint a vádak mögött álló indítékok összefüggésben álltak a brókerbotrány ügyében végzett munkájával, de a pontos személyeket soha nem nevezte meg. Ezt követően ügyvéd lett, és főként pénzmosási ügyekkel foglalkozott, több nagyszabású perben is védte az ügyfeleit, beleértve egy kolumbiai drogmaffia budapesti pénzmosási ügyét is.
Augusztus végén a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága hallgatja meg a jelöltek pályázatait, és várhatóan javaslatot tesz az Országgyűlés elé az új elnök személyéről. A következő hónapokban a vagyonvisszaszerzés iránti érdeklődés jelentősen megnövekedhet, ahogy a kormányok és hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a közpénzek védelmére és visszaszerzésére.
