Elvándorolnak a családok a magyar fővárosból: mi hozhat fordulatot?
A meglévő városszerkezet sűrítése, az intézményi bérlakásszektor kiépítése és a szabályozási korlátok feloldása jelenthet megoldást a lakhatási válság ellen – hangzott el az Országos Urbanisztikai Konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A szakértők szerint a helyzet veszélyezteti a gazdasági versenyképességet, mivel a munkaerő mobilitásához szükséges megfizethető lakhatás hiányzik a növekedési zónákban. Kiemelt figyelmet kapott a Rákosrendező projekt, ahol a tervezett mintegy 10 000 lakás jelentős részét megfizethető kategóriában kívánják megvalósítani.
Lakhatási szegénység: hárommillió érintett
Magyarországon mintegy 3 millió embert érint a lakhatási szegénység, ami a háztartások egyharmadát jelenti. Budapesten a probléma közvetlenül több százezer lakost érint. A rendszerváltás óta az állami támogatások csaknem 90 százalékban a magántulajdonszerzést segítették, így sok sérülékeny csoport – pályakezdő fiatalok, energiaszegénységben élő idősek, egyszülős háztartások – kiszorult a biztonságos lakhatásból.
Kereslet és kínálat: tartós egyensúlytalanság
Az új építésű lakások aránya a tranzakciós volumenhez képest a konjunktúra legjobb éveiben is csak 6-6,5 százalék volt, jelenleg 3 százalék körül mozog. A befektetési célú vásárlások bizonyos időszakokban elérték az összes tranzakció 40-50 százalékát.
Budapest és az agglomeráció versenye
A családok nem tájékozatlanságból költöznek az agglomerációba, hanem mert a belső budapesti piacon nem találnak megfizethető, a mai családmodelleknek megfelelő lakásokat – mondta Dományi Bálint. Budapestnek ingatlanpiaci termékversenyben kell helytállnia az agglomerációval.
A kínálat bővítése: sűrítés és barnamezős fejlesztés
A szakértők szerint a meglévő városszerkezet sűrítése, a foghíjbeépítések és a barnamezős területek fejlesztése jelenthet megoldást. Akadályt jelentenek a merev szabályozási előírások, például az OTÉK parkolási szabványa, amely lakásonként egy parkolóhely biztosítását írja elő. Kiss Ákos szerint a bécsi minta alkalmazása segíthetne, ahol a parkolóhelyek és a lakások tulajdonjogát szétválasztják.
A bérlakáspiac szabályozatlansága
A hazai lakáspiacot az átfogó bérlakás-adatbázis hiánya és a magántulajdonú bérbeadók magas aránya jellemzi. Egyre több vállalat jelenik meg bérlőként, hogy szállást biztosítson munkavállalóinak, ami vidéki nagyvárosokban konfliktusokat okozhat.
Intézményi bérlakásszektor és finanszírozás
Soóki-Tóth Gábor szerint az intézményi bérlakásszektor fellendítésében a kötvénypiaci hozamszintek lesznek döntőek. Lengyelországban már tízezres nagyságrendű lakásportfóliók épülnek. Euróban a 3-4,5 százalék közötti hozamok vonzhatják az intézményi tőkét. Szükséges az intézményi bérház jogi fogalmának tisztázása, valamint közcélú lakásszolgáltatók, lakásszövetkezetek megjelenése.
Rákosrendező: lehetőség a megfizethető lakásszektor bővítésére
A Rákosrendező projekt jelenleg kormányzati koncepcionális tervezés fázisában tart. Vizsgálják a megfizethetőség definícióját, a szolgáltatási szinteket és a finanszírozási konstrukciókat. A megvalósíthatósághoz az uniós források, kedvezményes hitelek és piaci profit kombinációja szükséges.
