Trump felvetette: vásárolhatna-e Kína amerikai fegyvereket
Donald Trump amerikai elnök a kínai elnökkel folytatott csúcstalálkozóján felvetette annak lehetőségét, hogy Kína amerikai fegyvereket vásároljon – erősítette meg David Perdue, az Egyesült Államok kínai nagykövete. A nagykövet a Fox Newsnak nyilatkozva azt mondta: Trump elnök továbbra is azt mondja, hogy az Egyesült Államok fegyvereket árul másoknak szerte a világon, és valójában megkérdezte Hszi Csin-ping elnököt, hogy szeretne-e egyszer vásárolni belőlük.
A kínai média pozitívan fogadta a felvetést. Az ügy nagy port kavart, ezért az amerikai külügyminisztérium gyorsan nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: az amerikai törvények tiltják a fegyvereladást Kínának, és nincs semmilyen ajánlat vagy terv fegyvereladásra Kínának.
Trumpot később szembesítették a nagykövet szavaival, és felvetették neki, hogy a diplomata talán Tajvant keveri Kínával. Az amerikai elnök erre azt mondta, „talán jó ötlet” ilyen ajánlatot tenni Kínának, és szerinte biztosan szívesen ruháznának be amerikai fegyverekre. Hozzátette ugyanakkor: „Szóval talán jó ötlet. De nem beszéltük meg. Lehet, hogy Tajvanról beszélt. Szerintem valószínűleg Tajvanról beszélt” – fordította vissza a nagykövetére a mondatokat.
Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője tisztázta, hogy Kína a saját érdekei mentén fejlesztette a saját képességeit. Egy ilyen üzlet alárendelt helyzetbe hozná Pekinget, mivel úgy látszana, nincsenek meg a saját képességei a legmodernebb fegyverek kifejlesztésére.
Az Egyesült Államok hadseregének hozzáállását jól mutatja két közelmúltbeli eset, mindkettő az F-35-ös vadászgépekhez kapcsolódik. Szaúd-Arábia szeptember 17-én bejelentette, hogy mintegy 24,3 milliárd dolláros értékben 50 darab F-35-ös vadászgépet vásárolhat, ám az üzletet a Kongresszusnak még jóvá kell hagynia, és komoly fenntartások vannak vele szemben. Az amerikai hírszerzés attól tart, hogy a Szaúd-Arábiában mélyen beágyazódott kínai vállalatok – például a Huawei – révén érzékeny adatok juthatnak Kínához. Raja Krishnamoorthi demokrata képviselő szerint ezzel lényegében Kínának adják át a rendkívül érzékeny adataikat. Izrael szintén ellenzi az üzletet, mivel nem érdeke, hogy regionális riválisa amerikai ötödik generációs vadászgépekkel rendelkezzen.
A másik eset során Ausztráliából az F-35-ös néhány darabját tévedésből Hongkongba irányították. Richard Marles ausztrál védelmi miniszter azt nyilatkozta: aktívan együttműködnek az amerikai hatóságokkal és az ipari partnerekkel az alkatrészek visszaszerzése, az incidens kivizsgálása és a jövőbeni előfordulások elkerülése érdekében. A miniszter hozzátette, hogy nem jutottak érzékeny alkatrészek a városba. A gyártó Lockheed Martin közölte, hogy az alkatrészek „alacsony kockázatúak” és üzemképtelenek.
A kínai fegyverszállítás lehetősége komoly nemzetbiztonsági aggályokat vetne fel. Perdue kijelentése éppen akkor hangzott el, amikor Tajvanról kérdezték. Felmerült, hogy Trump valójában a felfüggesztett 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomagot akarta bedobni tárgyalási alapnak. A májusi találkozón Trump kijelentette, hogy „nagyon jó tárgyalási eszköznek” gondolja ezt a fegyvereladást Hszivel.
Peking tiltakozik minden egyes rendelés miatt, amit Tajpej ad le harci eszközre, szuverenitási kérdéseket emlegetve. Washington eddig a „stratégiai kétértelműség” jegyében soha nem fejezte ki egyértelműen, megvédené-e a szigetet egy esetleges invázió esetén. Trump ugyanakkor mintha feladta volna ezt a megközelítést. Tajvan védelmi stratégiáját szinte teljesen az amerikai fegyverekre építi, és 1979 óta létezik olyan amerikai törvény, amely kötelezi a mindenkori kormányt, hogy biztosítsa a sziget védelmi képességeit.
Roger Wicker republikánus szenátor, a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságának elnöke kijelentette, hogy Washingtonnak fenn kell tartani a sziget számára vállalt biztonsági felelősségvállalást. Csen Ming-csi tajvani külügyminiszter-helyettes még a nagykövet szavai előtt arról beszélt, hogy súlyos helyzettel néznek szembe, de az Egyesült Államok megérti a védelmi szükségleteit. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem egyedülálló, hogy egy amerikai elnök felfüggeszti egy csomag szállítását Tajpejnek, és Trump vezetése alatt hatalmas fegyvercsomagokat hagytak már jóvá a szigetnek.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégiát alapjaiban megkérdőjelező ügyek aligha javítják Trump belpolitikai helyzetét. A fegyverekkel kapcsolatos kijelentés mellé társult az a gesztus is, mely szerint a Kínai Kommunista Párt és az Egyesült Államok „szövetségesek voltak a második világháborúban”. Ezt a kijelentést elutasítóan fogadták Tajvanon. Az amerikai elnök gesztusai nem hozták el a kívánt áttörést a nagyhatalmak kapcsolatának javításában, miközben több vélekedés szerint sérülnek az amerikai érdekek a Távol-Keleten.
