Szépnek tűnő, de válságjeleket adó adatok érkeztek Kínából
Kína gazdasága a harmadik negyedévben 4,5 százalékos éves növekedést ért el, felülmúlva az elemzői várakozásokat. A lendületet azonban szinte kizárólag az export szárnyalása adja, miközben a belföldi kereslet és az ingatlanpiac továbbra is gyenge lábakon áll.
A hétfőn közzétett GDP-adatok meghaladták az elemzői konszenzust, és javulást mutatnak az előző negyedévi, több mint hároméves mélypontot jelentő 4,3 százalékhoz képest. Az első kilenc hónap 4,6 százalékos átlagos növekedésével Peking elérheti a 2026-ra kitűzött 4,5–5,0 százalékos növekedési célt anélkül, hogy további nagyobb ösztönzőcsomagra lenne szüksége. Az elemzők szerint ez csökkenti az azonnali, átfogó monetáris és fiskális lazítás szükségességét, bár a lefelé mutató kockázatok továbbra is dominálnak. A növekedés szerkezete ugyanakkor aggasztóan egyoldalú.
Az ipari termelés szeptemberben 5,5 százalékkal bővült, az export több mint harmadával ugrott meg éves szinten, Kína pedig jó úton halad afelé, hogy idén meghaladja a tavalyi 1200 milliárd dolláros kereskedelmi többletét. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben mindössze 1,1 százalékkal nőtt – ami az alacsony bázis miatt ugyan hat hónapos csúcsnak számít –, a kiskereskedelmi értékesítés reálértéke pedig az infláció figyelembevételével gyakorlatilag stagnált.
Az ingatlanpiac továbbra is a legfőbb tehertételt jelenti a gazdaság számára: az új építésű lakások árai szeptemberben havi alapon ismét 0,1 százalékkal csökkentek, éves szinten pedig 2,8 százalékos esést mutattak. A január és szeptember közötti időszakban az ingatlanberuházások 20,6 százalékkal zuhantak, és a lakáseladások is gyorsuló ütemben estek vissza. Egy 57 ország 190 ingatlanpiaci korrekcióját 1970 és 2025 között vizsgáló elemzés szerint az ilyen ciklusok átlagosan 23 negyedévig tartanak. Mivel Kínában már 20 negyedéve tart a lejtmenet, a piac a következő 12–24 hónapban érheti el a mélypontját.
A gyenge fogyasztás mögött súlyos szerkezeti problémák húzódnak meg: az öt éve tartó ingatlanpiaci lejtmenet jelentősen erodálta a háztartások vagyonát, az őszi aranyhéten az egy utazásra jutó átlagos költés négyéves mélypontra süllyedt, miközben a munkaerőpiaci feszültségek is egyre nyilvánvalóbbá válnak. A hivatalos munkanélküliségi ráta ugyan 5,2 százalékra mérséklődött, az elemzők szerint ezt torzítja a növekvő platformgazdaság, ahol már heti egyórányi munkavégzés is foglalkoztatottságnak számít.
Az exportfüggőség közben egyre nagyobb külső kockázatoknak teszi ki a gazdaságot, ami a pekingi külpolitikára is hatással van már. Az Európai Unió már megállapodott Kínával a hibrid autók exportjának korlátozásáról, és további intézkedéseket tervez, miután szeptemberben a Németországgal és Franciaországgal szembeni kínai kereskedelmi többlet egyaránt több mint 200 százalékkal ugrott meg éves összevetésben. Eközben a jüan hétfőn 2022 júliusa óta nem látott szintre, 6,6826-ra erősödött a dollárral szemben, amit részben a tekintélyes kereskedelmi többlet és a vállalati dollárkonverziók támogattak.
Peking szeptember végétől célzott intézkedéseket vezetett be – olcsóbb hiteleket biztosított az infrastruktúrára és a technológiára, szerény jelzáloghitel-támogatásokat nyújtott, valamint pótlólagos forrásokat utalt az önkormányzatoknak –, ám az elemzők szerint ezek továbbra is inkább a kínálati oldalt erősítik. A Société Générale közgazdásza szerint a háztartások jövedelmét és a fogyasztást célzó határozott fordulat nélkül Kína tartósan alacsony inflációs környezetben, a potenciálisnál gyengébb növekedési pályán ragadhat.
