Exit tax: új adót vezet be Magyarországon a Tisza-kormány
A vagyonadóról szóló törvénytervezet október elejei bemutatásakor már szóba került az exit tax bevezetése Magyarországon, kedd este pedig meg is jelent a részletes szabályozás, egy időben a vagyonadóról szóló törvényjavaslat parlamenti benyújtásával. A 110 oldalas adósaláta törvénymódosítóba illesztette bele a kormány a korábban már bejelentett exit tax típusú szabályozást – áll az Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat indoklásában.
A lényeg
A törvényjavaslat szerint az exit tax a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyek meghatározott befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereséget terhelné 15 százalékos személyi jövedelemadóval, az szja általános kulcsának megfelelően. A szabály azokat érintené, akik az előző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségűek voltak, érintett eszközeik összértéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedésük van, és az illetőségváltással Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik.
Az adó alapját az illetőségváltást megelőző napi piaci értékből kiindulva számítanák ki, így eladás nélkül is keletkezhetne adókötelezettség. EU- vagy EGT-államba költözéskor, a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítésével automatikus, kamatmentes fizetési halasztás járna, jellemzően az eszköz eladásáig vagy a vagyon kivonásáig; más célország esetén az adót az adott adóév bevallási határidejéig kellene megfizetni.
Részletszabályok
Az új szabályozás széles eszközkört fedne le: értékpapírokat, társasági részesedéseket, ezekhez kapcsolódó opciókat és egyes származtatott pozíciókat, feltételes vételárköveteléseket, kriptoeszközöket, valamint TBSZ-t, NYESZ-t és életbiztosítási – köztük nyugdíjbiztosítási – maradékjogokat. A készpénz, a közönséges bankszámlapénz és a bankbetét önmagában kimaradna; a TBSZ-en és NYESZ-en belüli pénz azonban az adott konstrukció része lenne. Az eszközönkénti nyereségeket összeadnák, a veszteségeket nem lehetne szembeállítani velük. A tervezett hatálybalépés 2027. január 1.
A halasztás az eszköz realizálásakor, ingyenes átruházásakor, jelentős értékkivonáskor, EU-n vagy EGT-n kívüli államba történő továbbköltözéskor, illetve súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén szűnne meg.
Már belengette a Pénzügyminisztérium
Az exit tax konstrukciója nem teljesen váratlan. A vagyonadóról szóló pénzügyminisztériumi háttérbeszélgetésen Kövesdy Attila adóügyekért felelős államtitkár már jelezte: szja-fizetési kötelezettséget vezet be a kormány a nem realizált árfolyamnyereségre az illetőség külföldre helyezésekor. Kifejtette, hogy ha valaki elhagyja a magyar adóilletőséget, akkor úgy kell tekinteni, mintha eladná a vagyonát, eszközeit, és a szerzési költség valamint az eladási ár közötti nyereséget vizsgálja majd a szabályozás, amelyre bevallási kötelezettség vonatkozik.
Kövesdy Attila elismerte, hogy ez a fajta szabályozás több országban sem állta meg az Európai Bíróság próbáját, hiszen korlátozza a szabad tőkeáramlást. Az új szabályozás erre a joggyakorlatra is választ ad: nem lehet előírni, hogy azonnal fizessen az adóalany a költözés után, ezért 10 éves halasztás lesz az adófizetésre, ha az EU-ba költözne máshová. Külön megemlítette az Egyesült Államokba történő költözés lehetőségét, ahol elképzelhető az azonnali exit tax fizetési kötelezettség.
