Brutális a szakadék magyar és magyar között: ennyiből gazdálkodnak a leggazdagabb és a legszegényebb családok
A magyar háztartások fogyasztási kiadásai tíz év alatt több mint a duplájukra emelkedtek, 2025-ben már évi 2,16 millió forintot költött egy átlagos lakos. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy a pénz egyre nagyobb részét viszi el az élelmiszer és a lakhatás, miközben a leggazdagabbak négyszer annyit költenek, mint a legszegényebbek.
Tíz év alatt több mint kétszeresére nőttek a kiadások
Az egy főre jutó éves fogyasztási kiadások 2015-ben 979 ezer forintot tettek ki, 2025-re pedig elérték a 2 millió 165 ezer forintot, ami több mint 121 százalékos nominális emelkedést jelent. A növekedés nem volt egyenletes: 2020-ban a járvány miatt 0,5 százalékkal csökkent a fogyasztás reálértéke, 2023-ban pedig a 17,6 százalékos éves árindex mellett 6,4 százalékos visszaesést mértek. A fordulat 2024-ben következett be 2,9 százalékos, majd 2025-ben 3 százalékos volumennövekedéssel.
Már minden harmadik forint élelmiszerre megy el
2025-ben az élelmiszerek és alkoholmentes italok a teljes fogyasztási kiadások 29,6 százalékát vitték el, szemben a 2019-es 24,4 százalékkal. Ez egy átlagos lakosnál évente mintegy 641 ezer forintot jelent, ami havi több mint 53 ezer forintos kiadás fejenként. A lakásfenntartás és a háztartási energia a kiadások 16,4 százalékát tette ki, évi 355 ezer forintot, a közlekedés pedig 10,3 százalékot, évi 222 ezer forintot. A három legnagyobb kiadási csoport együttesen a teljes fogyasztás 56,3 százalékát emésztette fel.
A legszegényebbek pénzének közel 38 százaléka élelmiszerre megy el
A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók egy főre jutó éves fogyasztási kiadása 979 ezer forint volt, a legfelső ötödben pedig 3 millió 906 ezer forint, ami négyszeres különbséget jelent. A legszegényebbek kiadásaik 37,8 százalékát fordították élelmiszerre, a leggazdagabbaknál ez az arány 25,5 százalék volt. A lakásfenntartás a legalsó ötödnél a kiadások 20 százalékát, a legfelsőnél 14,7 százalékát tette ki. Az élelmiszer, a lakhatás és a közlekedés együtt a legszegényebbek fogyasztásának 64,8 százalékát, a leggazdagabbakénak 51,6 százalékát emésztette fel.
A gazdagabbak tízszer annyit költenek kultúrára és szórakozásra
A kultúrára és szórakozásra a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók fejenként 317 ezer forintot költöttek 2025-ben, ami csaknem tízszerese a legalsó ötödben mért összegnek. A vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra a leggazdagabbak fejenként 279 ezer forintot fordítottak, több mint hatszor annyit, mint a legszegényebbek. Az egészségügyi kiadások aránya ezzel szemben a legalsó ötödnél 6,2 százalék, a legfelsőnél 3,8 százalék volt.
