Új csúcs a tartós befektetési számláknál, de lassult a növekedés
A tartós befektetési számlák (TBSZ) száma 2026 harmadik negyedévében tovább emelkedett: a június végi mintegy 620 ezerről szeptember végére 645 ezer fölé nőtt az ilyen megtakarítási számlák száma a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Ez egy negyedév alatt közel 4 százalékos gyarapodást jelent, ami azt jelenti, hogy száz magyar emberre jelenleg közel hét TBSZ jut – egy személynek ugyanis több ilyen számlája is lehet.
A tartós befektetési számla olyan speciális értékpapírszámla, amely ötéves időtávon túl adómentességet biztosít. A TBSZ-re csak a nulladik, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni, ezt követően a számla lezárul, a rajta lévő megtakarítást azonban szabadon lehet befektetni részvényekbe, kötvényekbe, aktívan kezelt befektetési alapokba vagy ETF-ekbe. Három év elteltével már adókedvezmény érhető el, öt év után pedig adómentessé válik a hozam, így a nyereséget sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.
Az idei első negyedévben kiugróan nagy, 61 ezres bővülést mért a jegybank a TBSZ-ek számában, a második negyedévben további bő 40 ezerrel gyarapodott a piac. A harmadik negyedévre tovább lassult a tempó, de a számlák száma így is közel 25 ezerrel nőtt.
A tartós befektetési számlákon kezelt vagyon rekordmagasra, 9398 milliárd forintra emelkedett, ami a június végi 8854 milliárdhoz képest 6 százalékos növekedés, egy évre visszatekintve pedig több mint 27 százalékos bővülés. Az első kilenc hónapban összesen több mint 1500 milliárd forinttal nőtt az ilyen számlákon kezelt megtakarítások értéke. Az egy TBSZ-re jutó átlagos megtakarítás 14,6 millió forintra emelkedett, ami ugyanakkor elmarad a 2025 végi 15,2 millió forintos szinttől.
Rekordot döntött a nyugdíj-előtakarékossági számlák száma és vagyona
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma 2026 szeptember végére 109 ezer fölé emelkedett, ami egy év alatt 9 százalékos növekedést jelent. A második negyedévben bő 1600, a harmadik negyedévben pedig több mint 1700 új NYESZ jelent meg a nyilvántartásban, így az év eleji gyorsulás után némileg mérséklődött, majd ismét gyorsult a bővülés.
A NYESZ a TBSZ-hez hasonlóan adómentességet biztosító számlatípus, a befizetésekre azonban 20 százalékos állami támogatás, azaz szja-visszatérítés is jár, amelynek maximuma évi 100 ezer forint, ezt évi 500 ezer forint befizetéssel lehet elérni. A NYESZ-nek nincs gyűjtőéve, a futamidő alatt folyamatosan lehet befizetni, az adómentes kifizetést pedig a nyugdíjjogosultság megszerzése teszi lehetővé.
A nyugdíj-előtakarékossági számlákon kezelt összvagyon először lépte át a 700 milliárd forintot: a negyedév zárásakor 705 milliárd forintot tartottak NYESZ-en a magyarok, ami negyedéves alapon 2,5 százalékos, éves összevetésben több mint 15 százalékos növekedés. Az egy NYESZ-re jutó átlagos megtakarítás 6,47 millió forintra emelkedett, ami új csúcs, és meghaladja a megelőző negyedév 6,41 milliós átlagát.
8,3 százalékkal bővült a háztartások értékpapírvagyona
A magyar háztartások szeptember végén 33 238 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak, ami a 2025 végi 30 695 milliárdos szinthez képest 8,3 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb bővülést a befektetési jegyek produkálták, állományuk az év első kilenc hónapjában 9,5 százalékkal, 14 676 milliárd forintra emelkedett. Az állampapírvagyon 8,1 százalékkal, 14 742 milliárd forintra nőtt, a lakossági részvényvagyon értéke pedig 8,3 százalékkal, 3094 milliárd forintra gyarapodott. Csak szeptemberben 4,1 százalékkal esett a részvényállomány piaci értéke, miközben a háztartások közel 9 milliárd forint értékben nettó részvényvásárlók voltak, vagyis a visszaesést nem eladások okozták.
