Hat év után megszűnhet a járvány idején bevezetett befektetés-ellenőrzési rendszer
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hat év után megszűnhetnek a Covid-járvány idején bevezetett, rendkívül széles körű befektetés-ellenőrzési szabályok. A kettős magyar FDI-rendszer megszűnésével a legtöbb vállalatfelvásárlás kikerülhet a különleges bejelentési kötelezettség alól, ami a felvásárlási és összeolvadási piac számára régóta várt könnyítést jelenthet.
Két rendszer, kétszeres bizonytalanság
A jelenleg párhuzamosan működő két magyar befektetés-ellenőrzési rendszer közül a 2018-ban elfogadott és 2019 óta alkalmazott szabályozás elsősorban a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ágazatokra, például a védelmi iparra, valamint bizonyos közmű-, pénzügyi és hírközlési tevékenységekre összpontosít. Erre épült rá 2020-ban, a járvány idején egy második, lényegesen szélesebb körű ellenőrzési rendszer, amelyet a 2025. évi L. törvény 2026 végéig tart fenn.
A járvány idején bevezetett rendszerben az ipartól a kereskedelmen át az élelmiszeriparig számos tevékenység válthatott ki bejelentési kötelezettséget, akár akkor is, ha csak melléktevékenységként szerepelt a cégjegyzékben. Bizonyos ügyleteknél már 350 millió forintos tranzakciós érték és 10 százalékos részesedésszerzés is kiválthatta az eljárást, a szabályok pedig egyes uniós befektetők szerzéseire is kiterjedtek. A két rendszer eltérő hatásköre és eljárási rendje miatt még egy közepes méretű cég szokványos eladásánál is szükség lehetett külön vizsgálatra, esetenként hatósági bejelentésre és a zárás elhalasztására.
Milyen feltételekkel maradna fenn a bejelentés?
A most közzétett tervezet a 2026. december 31-én lejáró különleges rezsim helyett a 2018-as, Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt egészítené ki egy új, jóval szűkebb bejelentési tényállással. Ennek alkalmazásához az alábbi feltételeknek egyszerre kellene teljesülniük: a befektető az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett szervezet; részesedésszerzéssel közvetlen többségi befolyást szerez egy magyarországi székhelyű társaságban; a céltársaság bejegyzett főtevékenysége a hat érintett ágazat valamelyikébe tartozik; valamint a céltársaság előző lezárt üzleti évi nettó árbevétele eléri a 180 milliárd forintot, vagy a tranzakció értéke eléri a 10 milliárd forintot.
A tervezet a következő hat ágazatot érinti: a kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás, a vegianyag-gyártás, a gyógyszergyártás, a fémalapanyag-gyártás, a fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, illetve a légkondicionálás. A két pénzügyi küszöb közül elegendő lenne az egyiket elérni, és az új szabály hatálya alá tartozó ügyleteknél a befektető a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása után szerezhetne többségi befolyást.
Kevesebb bejelentés, de nem teljes szabadság
A középvállalati tranzakciók széles köre várhatóan kikerülne a különleges eljárás alól, mivel a 350 millió forintos ügyletérték helyébe 10 milliárdos küszöb lépne, és az új szabály csak a céltársaság bejegyzett főtevékenységét és a közvetlen többségi befolyás megszerzését venné figyelembe. A 2018-as törvény eredeti, nemzetbiztonsági alapú szűrési szabályai ugyanakkor saját személyi és tárgyi hatályukkal továbbra is alkalmazandók maradnának, és az új rendelkezés is felvet néhány értelmezési kérdést.
Nyitott egyebek mellett az, hogy mit kell pontosan a tranzakció értékén érteni, hogyan kezelendők a közvetett, holdingtársaságon keresztüli szerzések, és milyen szabályok vonatkoznak a 2026-ban aláírt, de 2027-ben záruló ügyletekre. A válaszokat a végleges normaszöveg és az esetleges átmeneti rendelkezések alapján lehet majd megadni.
További finomhangolás várható
A most körvonalazódó könnyítés később újabb finomhangolást kaphat, mivel az új uniós befektetés-ellenőrzési szabályozás miatt 2028-ra további magyar jogalkotási lépések várhatók. A tervezet november 12-ig véleményezhető, így a végleges szabályok még módosulhatnak. A tervezet iránya kedvező lehet, mert az állami ellenőrzés a valóban érzékeny, nagyobb súlyú ügyletekre összpontosulhat, miközben a többi befektetés kevesebb adminisztrációval és kiszámíthatóbb menetrenddel valósulhat meg.
