Nyilvános a BKK átalakításának terve
Nyilvánossá vált a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) átalakításának tervezete, amely szoros együttműködésre készteti a fővárost és a kormányt. A dokumentumot a Fővárosi Közgyűlés soron következő, pénteki ülésének napirendjére is tűzték.
A kormány és Budapest érdekegyeztető szerve, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa október 1-jén döntött arról, hogy az állam tőkeemeléssel száll be a BKK-ba. A vállalat fele a kormányé, fele a fővárosé lesz, a költségeket pedig 50-50 százalékban állják a felek. Ezzel párhuzamosan az egész szervezet átalakul, és a teljes budapesti agglomeráció közlekedését szervezi majd.
A döntés hírére Karácsony Gergely főpolgármester éles kritikát kapott: volt, aki azzal vádolta, hogy kiárusította a BKK-t, illetve azt állította, hogy ezentúl a 9-es busz menetrendjéről sem dönthet majd egyedül. Az egyezség részleteiről azonban eddig keveset lehetett tudni.
A tervezet szerint a BKK 2027. január 1-jétől közös közlekedésszervezőként rendeli meg a fővárosi helyi közszolgáltatásokat, a HÉV-et, a budapesti végállomású, Budapest-környéki feladatokat ellátó „kék” és „sárga” elővárosi autóbuszjáratokat, valamint – közelítőleg az S jelzésű vonatok körében – a helyi és elővárosi vasúti személyszállítást. A közös megrendelés célja, hogy a külső kerületekben és az agglomerációban javuljon a közösségi közlekedés színvonala, fejlődjenek a külső kerületek és az agglomeráció közötti kapcsolatok, és ezzel enyhüljön a fővárosra nehezedő forgalmi nyomás.
Az állam az Országos Közlekedési Központon keresztül száll be, amely 1980 darab új részvényt vesz át a BKK-tól, névértéken 1,98 milliárd forintért. Így a főváros és az OKK egyenlő arányban, 50–50 százalékban lesz a BKK részvényese, és a részvényeket mindkét fél csak a másik beleegyezésével ruházhatja át. Az előterjesztés kiköti, hogy a részvényesek mindenkor egyenlő arányú részesedéssel rendelkeznek, és a BKK-nak folyamatosan teljes egészében köztulajdonban álló gazdasági társaságnak kell maradnia.
Az úgynevezett indokolt költségeket az állam és a főváros fele-fele arányban állja, a finanszírozás éves finanszírozási terv alapján, havi előlegekkel és a BKK számviteli beszámolójával együtt elfogadott éves elszámolással történik. Arról nincs szó, hogy pontosan mi számít a BKK feladatellátásával kapcsolatos indokolt költségnek.
A tervezet szerint a finanszírozók által biztosított összeg nominálisan nem lehet alacsonyabb az előző évinél, és a felek törekednek arra, hogy az a közfeladat ellátása indokolt költségeinek változásával arányosan változzon. A szöveg azt is rögzíti, hogy a BKK törekszik költségei hatékonyság alapú csökkentésére; az így elért megtakarítást a szolgáltatások színvonalának emelésére, különösen a közlekedésszervező szolgáltatásfejlesztő beruházásaira, valamint a belső szolgáltató vagy a verseny nélkül kijelölt vasúti szolgáltató amortizációpótló beruházásaira kell fordítani.
A tervezett irányítási struktúrában minden közgyűlési határozatot mindkét félnek jóvá kell hagynia, és a napi ügyvezetést ellátó hattagú igazgatóságba ugyanannyi tagot delegál mindkét fél. Az igazgatósági elnöki és a felügyelőbizottsági elnöki tisztséget évente cseréli egymás között a kormány és a főváros, a konszenzusos döntéshozatal miatt kialakuló patthelyzetet pedig a főpolgármester és a közlekedési miniszter személyes egyeztetésével oldják fel. A vezérigazgató megbízatása legfeljebb 3 évre szól; a következő vezérigazgatót február 28-ig nevezik ki, a jelenlegi mandátuma március 31-ig tart.
Az előterjesztés részletesen indokolja a BKK regionálissá alakítását is. Eszerint Budapest egyik legnagyobb problémája az agglomerációs szétterülés, ami miatt egyre többen kényszerülnek ingázni, ezzel megnövelve az autós forgalmat és drágábbá téve a közszolgáltatások fenntartását a fővárosból kiköltözők számára. A kiköltözés trendje a jövőben is folytatódik: egyes számítások szerint 2050-re Budapest népessége az alapforgatókönyvben a 2022. évi szint 97 százalékára, mintegy 1,65 millió főre mérséklődik, Pest megyéé viszont 23 százalékkal, mintegy 1,6 millió főre nő, a két területi egység együttes népessége pedig megközelíti a 3,3 milliót. Az indoklás szerint ha nem szeretnénk, hogy az ezzel járó közlekedési igény szinte teljes mértékben az autóforgalom növekedése fedje le, szükséges az agglomerációs közlekedés fejlesztése.
A BKK átalakításához még akkor is számos lépésre lesz szükség mind a főváros, mind a kormány részéről, ha az előterjesztést pénteken elfogadja a Fővárosi Közgyűlés. Mivel az átállás a tervek szerint január 1-jén megtörténik, a határidők szorosak.
