Nagy az érdeklődés az első széltender iránt, de két helyszín szinte üresen maradt
Jelentős beruházói érdeklődést hozott az új magyar széltender: 37 pályázó összesen 46 pályázatot nyújtott be, közel 2300 megawattnyi szélerőmű megépítésére. A bontási adatok ugyanakkor visszaigazolják a helyszínválasztással kapcsolatos korábbi aggályokat, ugyanis hiába alakult ki több hálózati csomópontnál nagy verseny, két helyszín szinte üresen maradt.
Túljelentkezés, de csak a prémium helyekre
A pályázók a meghirdetett 9 csatlakozási pontból nyolcra jelentkeztek, és a 702 MVA csatlakozási kapacitásra összesen 1834 MVA-nyi, azaz 2289 MW fejlesztői igény érkezett – ehhez közel 1947 MWh energiatároló-kapacitás, 481 MW társul. A pályázatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium is sikerként értékelte, a szaktárca a hozzávetőleg 2,6-szeres túljelentkezést emelte ki.
Csatlakozási pontonként nézve azonban nem ennyire egyértelmű a kép: hét helyszínre valóban jelentős volt az érdeklődés, azonban az ócsai és székesfehérvári helyszínekre (295 MVA) mindössze egy pályázat érkezett, 49 MVA fejlesztési igényre. Összességében a meghirdetett kapacitásból így mindössze 456 MVA találhat gazdára az első széltenderen, a teljes kiírás mintegy 65 százaléka. Egy 21,4 MVA-s, csatlakozási pont nélkül feltüntetett beadvány érvényessége esetén ez 477,4 MVA-ra emelkedhet.
Az ócsai helyszínnél a szabályozási korlátok is akadályozzák a beruházást
A hatályos szabályozás alapján a beépítésre szánt terület határától számított 700 méteres védőzónán belül nem helyezhető el szélerőmű. Az ócsai térség sűrűn lakott, a csomópont közvetlen környezetében található az Ócsai Tájvédelmi Körzet is, ami szintén akadályozza a nagy léptékű telepítést. A következő pályázatok helyszíneinek kiválasztásakor ezért a szélviszonyokat, a beépíthető területek elérhetőségét, a hálózati díjakat és az engedélyezés feltételeit még nyomatékosabban kell figyelembe venni.
Energiastratégiai tét
A kormány korábban jelezte, hogy az első forduló tapasztalatait figyelembe véve írja ki a következő pályázatokat. A helyszínválasztást azzal indokolták, hogy a kijelölt csatlakozási pontok voltak ebben a körben elérhetőek, mert a hálózatfejlesztések nem tudnak olyan gyorsan megvalósulni, mint amilyen ütemben a beruházók érkeznek. Magyarország energiastratégiai elképzelései miatt sem mellékes, milyen ütemben jönnek a szélerőművek: a sokszor hangoztatott 4000 megawattos céloknál is ambiciózusabb elképzelések lehetnek az asztalon, a modellezések alapján 2040-ig akár 6 gigawattot meghaladó szélkapacitás is gazdaságosan illeszkedhetne a magyar áramrendszerbe.
Ismert nevek a pályázók között
A pályázók között olyan vállalatok is megjelentek, amelyeknek a szélerőművek fejlesztése már ismert terep: ilyen a német ABO Energy, amely négy külön projektcéggel indult, vagy a török Alarko az Altek Energy Hungary nevű cégén keresztül. A már működő hazai szélerőművek egyik jelentős szereplője, az ALTEO nem szerepel a listán, ugyanakkor leányvállalata, az Aerope Holding júniusban bejelentette ácsi szélerőműprojektje építési engedélyének megszerzését. Az ingatlanfejlesztők közül is többen beszállnának a szélenergia-termelésbe: a Futureal-csoportot vezető Futó Gábor családjához a WOC-érdekeltségeket kapcsolják, míg az ócsai csatlakozási pontra egyedüliként jelentkező 8G Energy Wind Two egyik tulajdonosa Nagygyörgy Tibor ingatlanfejlesztő.
