Az amerikai szankciók miatt Oroszország feladta a jüanalapú elszámolás tervét
Az amerikai másodlagos szankciók nyomására Oroszország gyakorlatilag feladta azt a törekvését, hogy a nemzetközi kereskedelemben a kínai jüannal váltsa ki a dollárt. Bár a Kínával folytatott áruforgalom továbbra is bővül, az orosz exportbevételeken belül a jüan aránya idén a felére, 22 százalékra zuhant a 2024 közepén mért csúcshoz képest, miközben az ázsiai kivitel 69 százalékát már rubelben egyenlítik ki. A visszavonulás miatt az orosz vállalatok nemzetközi utalásai jelentősen lelassultak, megdrágultak és kiszámíthatatlanná váltak.
A fordulatot az idézte elő, hogy az Egyesült Államok 2024 júniusában jelentősen kibővítette a másodlagos szankciók hatályát, ami miatt a legnagyobb kínai bankok teljesen leállították az orosz partnerekkel folytatott tranzakciókat. Az ukrajnai háború kitörése után rendkívül gyorsan jüanra átálló orosz gazdaságban ez súlyos devizahiányt okozott. Mivel az utalásokat hónapokra befagyasztották vagy visszafordították, az orosz jegybank végül arra kérte a hazai pénzintézeteket, hogy fogják vissza a jüanalapú hitelezést.
A közvetlen banki elszámolások ellehetetlenülése miatt az orosz cégek ma már kénytelenek közvetítőket, harmadik országokat és bonyolultabb fizetési csatornákat igénybe venni. A hagyományos banki rendszerek helyett sok tranzakció fizetési ügynökökön keresztül zajlik, ami megbízhatóbb, de jóval költségesebb megoldás. A fuvarozási és logisztikai szektor adatai szerint a Kínába irányuló nemzetközi utalások teljes költsége – a közvetítői jutalékokkal és díjakkal együtt – jelenleg az ügyletek értékének átlagosan 15-20 százalékát teszi ki, és a kifizetések még ellenőrzött partnerek esetén is gyakran elakadnak a szigorú megfelelőségi vizsgálatokon.
Az orosz példa rávilágít a dollár globális dominanciájára, valamint arra, hogy milyen korlátokba ütközik Hszi Csinping kínai elnök azon törekvése, hogy a jüant erős nemzetközi fizetőeszközzé tegye. Maguk a kínai tisztviselők is egyértelművé tették, hogy nem céljuk a dollár leváltása, mivel Peking a tőkeáramlások felügyelete érdekében továbbra is szigorú tőkekorlátozásokat tart fenn, a kínai pénzügyi rendszer pedig erősen függ a dolláralapú hálózatoktól.
A pénzügyi nehézségek ugyanakkor nem rontották meg a két ország politikai kapcsolatát, így Vlagyimir Putyin és Hszi Csinping a közelgő sencseni Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóján ismét egyeztetnek, ahol akár egy példa nélküli háromoldalú találkozóra is sor kerülhet Donald Trump amerikai elnökkel.
A jüan globális térnyerése megakadt
A Bloomberg számításai szerint 2021 óta az orosz ügyletek adták a kínai devizában lebonyolított kereskedelem bővülésének mintegy 30 százalékát, és 2024 közepéig már harmadik országok is egyre gyakrabban fizettek jüanban az orosz exportért. Ez a folyamat azonban a múlt év végén megfordult, a jüan globális részesedése pedig visszaesett a háború előtti szintre, így a SWIFT nemzetközi fizetési rendszer adatai alapján a kínai fizetőeszköz a negyedik helyről az ötödikre csúszott vissza a japán jen mögé.
Peking szerint a SWIFT adatai nem mutatják a teljes képet, mivel a saját fejlesztésű kínai fizetési rendszeren, a CIPS hálózatán keresztül zajló forgalom érezhetően megnőtt. Pan Kungseng, a kínai jegybank elnöke szerint a belső banki tranzakciókat és a hazai rendszert is beleszámítva a jüan részesedése a globális kifizetésekből eléri a 6-7 százalékot. A Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet elemzése azonban rámutat, hogy a CIPS forgalmának növekedése önmagában nem ellensúlyozza a SWIFT-en tapasztalt visszaesést, így az orosz szankciók által a jüan nemzetközi térnyerésének adott lendület egyértelműen kifulladt.
