Itt a háború váratlan hatása: ilyen mélyütésre nem sokan számítottak
A jövő élelmiszer-ellátásának kulcsfontosságú eleme a vetőmag – hangsúlyozta Áder János, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában. A műsorban a vetőmagszektor innovációs és technológiai fejlődéséről, valamint az ágazatot fenyegető kihívásokról esett szó.
Az Agrárszektor 2025 konferencián tombola és értékes nyeremények várják a résztvevőket, köztük egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-t, amelyet az AXIÁL Kft. ajánlott fel. Ezen felül csoportos kedvezmények is elérhetők, amelyek már két főtől indulnak, elősegítve a kistermelők és fiatal gazdák részvételét az eseményen.
Áder a podcastban megemlítette, hogy a vetőmagszektor az innovációban, kutatás-fejlesztésben és fajtaválasztásban élen jár. Ugyanakkor Takács Géza is hangsúlyozta, hogy a munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztés sok esetben nem automatizálható, így kézi munkára van szükség.
A vetőmagtermesztés egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás és a vízhiány. Áder szavaival élve, „az időjárási viszonyokra való felkészülés” kulcsfontosságú, különösen, hogy a vetőmag nemesítése évtizedeket vehet igénybe. Takács kiemelte, hogy az optimális öntözési körülmények biztosítása elengedhetetlen a termésbiztonság érdekében.
Áder említést tett a GMO-technológia és a hagyományos nemesítés közötti különbségekről is. Takács Géza úgy fogalmazott, hogy a hagyományos nemesítés során a megfelelő fajta kiválasztása érdekében komoly szelekciós munkát végeznek. A GMO-technológia viszont célzott beavatkozásokat alkalmaz, míg a precíziós nemesítésnél a növény génállományának finomhangolása a cél.
A háború hatásaira reagálva Takács elmondta, hogy Oroszország igyekszik önálló nemesítő ágazatot kiépíteni, mivel eddig a cukorrépa- és napraforgó-vetőmagok döntő része importból érkezett. Magyarország évi másfél millió hektárra elegendő kukoricavetőmagot szállított az országba, míg a napraforgó-vetőmag 60%-át is mi biztosítottunk. A háború következményeként az export pozíciója megingott, és a megmaradt vetőmag sorsa is kérdésessé vált, mivel nem minden vetőmag talál gazdára az uniós piacokon.
Takács végül komoly mélyütésnek nevezte a helyzetet, hozzátéve, hogy a vetőmagok egy része nem számos piacon értékesíthető, ami tovább nehezíti a helyzetet. A további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek jelenlétét, amelyekkel a magyar vetőmag ágazatnak meg kell küzdenie. A rendszerváltás óta sok nemzetközi vállalat érkezett az országba, rengeteg befektetéssel, azonban a magyar szakemberek utánpótlása nagyon visszafogottan halad, ami komoly aggasztó tényező.
Mindezek fényében Takács Géza a vészhelyzetre figyelmeztette az ágazat szereplőit, hangsúlyozva, hogy a nemesítőintézetek fejlesztésére és a szakemberek képzésére sürgetően szükség van.
