Szorul a hurok von der Leyen nagy tervén
Brüsszelben felerősödtek a vegyipari óriások támadásai az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) gyengítése érdekében. A cégek, mint a BASF és a Covestro, aláássák az Európai Bizottság kemény klímapolitikáját, bízva abban, hogy sikerül elérniük engedményeket, amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egész iparágat. A vállalatok vezetői szoros együttműködést alakítanak ki, hogy Ursula von der Leyen elnököt és tagállami vezetőket meggyőzzenek az ETS reformjának mielőbbi szükségességéről.
A jelenlegi helyzetben az ETS az uniós kibocsátások közel felét fedi le, ahol a cégek mintegy 80 eurót fizetnek tonnánként a szén-dioxid kibocsátásért. A vegyipari cégek tombolása miatt a piaci versenyképességük sérülhet, hiszen 2039-re a szén-dioxid kibocsátását teljesen megszüntető szabályozás áll fent. Az iparági szereplők a magas energiaárak és a gyenge kereslet miatt támogatják a rendszeren történő változtatásokat, hogy elkerüljék a „karbonsokkját”.
Az ipari lobbi álláspontja
Markus Steilemann, a Covestro vezérigazgatója, sürgős reformokat követel, míg a BASF vezérigazgatója, Markus Kamieth az eddigi módszerek elavultságát hangsúlyozza. A cégek javaslatai között szerepel a további ingyenes kvóták biztosítása, a kivezetési határidők eltolása, valamint a karboneltávolítási kreditek alkalmazása.
Carsten Schneider, a német környezetvédelmi miniszter, hangsúlyozta, hogy a 2039-es keretek felülvizsgálhatóak, így további ingyenes kiosztások is képben lehetnek. A vegyipar tehát mindent megtesz azért, hogy politikai szinten formálja a jövőbeni klímapolitikai döntéseket, bízva abban, hogy ezzel megmenthetik a gyártási kapacitásaikat.
Ellensúlyozás esélyei
Ugyanakkor az ETS gyengítése ellenzői figyelmeztetnek arra, hogy ez a lépés hosszú távon aláásná az EU klímapolitikai alapjait. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosának, Dan Jorgensennek a véleménye szerint a villamosítás kérdése nem csupán környezetvédelmi, hanem energiabiztonsági rangsorolás szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az erősebb villamosenergia-önellátás elősegítése mellett a megújuló energiaforrások szélesebb körben történő elérhetősége is kulcsfontosságú lehet a versenyképesség szempontjából.
A jövő kihívásai
A vegyipari lobbi és a politikai döntéshozók közötti küzdelem kihatással van az unió ipari jövőjére. A karbonárak és a klímapolitikai döntések átalakítása körüli viták tovább feszítik a helyzetet, és máris több mint 20 európai üzem bezárásához vezetett, mintegy 30 ezer munkahely megszűnésével. A fenyegetések nyomásgyakorlásként szolgálnak, miközben a jövő kihívásaival kell szembenézni, különös figyelmet fordítva a környezetvédelmi célok és a versenyképesség közötti egyensúlyra.
