A SmartMan Konferencia: Az Ipar 4.0 Kulcskérdései
2026. április 8-án a SmartMan Konferencia több mint 150 résztvevővel zajlott, új megvilágításba állítva az ipari digitalizáció jelentőségét. A rendezvény világosan megmutatta, hogy a vállalati versenyképesség érdekében elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása, s egyben válasz a globális gazdasági kihívásokra is.
Ács István, az NTPSz társelnöke hangsúlyozta, hogy az ipari digitalizáció legfőbb kihívása a szemléletformálás. „Már régóta azzal kellene foglalkoznunk, hogy milyen megoldásokat kereshetünk, és hogyan valósíthatjuk meg azokat” – mondta. Hiszen az elvárt fejlődés érdekében elengedhetetlen a megoldásokra való fókuszálás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős, kiemelte: az Ipar 4.0 jövője mentes a forráshiányoktól, sokkal inkább attitűd-kérdés. Míg a magyar vállalatok termelékenysége az utóbbi években emelkedett, az ország továbbra is lemaradásban van a visegrádi országok átlagához képest. Az ipari digitalizációra való áttérés során nemcsak a finanszírozással kell foglalkozni, hanem az információk hiányának is komoly gátat kellene emelni, különösen a nemzetközi trendek és benchmark adatok terén.
A kerekasztal-beszélgetések során a résztvevők egyértelműen megfogalmazták, hogy bár különböző alapokról indulnak, de ugyanazokkal a kihívásokkal, mint például munkaerőhiány, energiahatékonyság, adatkezelés, automatizáció és a megtérülés problémájával néznek szembe. A konferencián sikertörténeteket is megosztottak, amelyek példázza, hogy az ipari digitalizáció során jelentős előrelépések is megvalósultak.
Példaként a mezőgazdaságot emelték ki, ahol körülbelül másfél millió hektár szántóföldön alkalmaznak precíziós gazdálkodási megoldásokat, köztük 500 ezer hektáron intenzív precíziós technológia működik. Az ipari automatizálás szintén szembetűnő eredményei közé tartozik, hogy egy robot akár hat hónap alatt is megtérülhet, három műszakos üzemeltetés mellett, de egy műszak alatt is másfél éven belül visszahozza a befektetést.
Fontos megérteni, hogy az ipari digitalizáció nem csupán a nagyvállalatok kiváltsága; a kis- és középvállalkozások számára is valós alternatívaként jelentkezik. Sok esetben éppen a kisebb cégek flexibilitása biztosítja számukra a gyorsabb alkalmazkodást és innovációt. Az Ipar 360 fokos megközelítése magában hordozza a felismerést, hogy a digitalizáció mindenkinek elérhető, legyen szó multinacionális vállalatokról, KKV-król vagy akár a társadalom egészéről.
Ács István hozzátette: „A jelenlegi globális kihívások között a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a legfontosabb eszköz, amely képes mérsékelni a gazdasági nyomásokat.” Az ipari digitalizációhoz való nyitott hozzáállás nem csupán innovációra, hanem a fenntarthatóságra és a pénzügyi stabilitásra is alapozhat.
