Súlyos zavargások Franciaországban – Menekülnek a befektetők a francia eszközökből
A franciaországi zavargások súlyos társadalmi-politikai válsággá szélesedtek, amely már a francia költségvetési problémákkal is összekapcsolódik. A mozgalom szeptember második felében indult párizsi elővárosi középiskolákból, ahol a diákok elsősorban tanárhiányra, túlzsúfolt osztályokra, leromlott iskolaépületekre és rossz oktatási körülményekre panaszkodnak. Különösen erős az elégedetlenség a szegényebb külvárosokban, és a követelések között megjelent a Parcoursup felsőoktatási felvételi rendszer eltörlése is.
Franciaország közel 3700 középiskolájából jelenleg 400–500 intézményben részben vagy teljesen szünetel az oktatás. A múlt héten ennél is több, több mint ezer iskola érintett volt valamilyen formában. Az elmúlt napok mérlege kifejezetten súlyos: közel 5000 embert őrizetbe vettek, nagy részük fiatalkorú, 24 iskolát felgyújtottak vagy súlyosan megrongáltak, legalább 78 oktatási dolgozó megsérült, rendőrök százai is megsérültek, több helyen gyújtogatás, barikádépítés és rendőrökkel való összecsapás történt.
A kormány azt állítja, hogy radikális politikai és erőszakos csoportok is rátelepedtek a mozgalomra. Egy kormányzati válságtanácskozáson a hírszerzés szerint a radikális baloldali La France Insoumise szerepet játszott a mobilizációban. Az LFI ezt a kormányzati értelmezést vitatja, és azt mondja, hogy a kabinet az erőszakra koncentrálva próbálja háttérbe szorítani a diákok valódi problémáit. A tiltakozás összekapcsolódott Franciaország másik problémájával, a költségvetési megszorításokkal és az államadóssággal. A kormány a hiány csökkentésére készül, a diákok és a tanárok viszont éppen több pénzt követelnek az oktatásnak. Október 6-ra országos diáktüntetést terveznek, amelyhez szakszervezetek, köztük a CGT is csatlakozik.
A francia események nagy hullámokat vetettek a tőzsdén is, a francia részvénypiacot gyakorlatilag leválasztották a globális folyamatokról. A vezető francia részvényindex, a CAC 40 az augusztus közepi csúcsáról kevesebb mint két hónap alatt több mint 10 százalékot esett. Ma is kilóg a sorból a francia piac: a Schneider Electric árfolyama több mint 9 százalékot esett a PTC felvásárlásának bejelentése után.
A francia bankrészvényeknél nagy dráma van, ott ér össze az állampapírpiaci stressz, a romló növekedési kilátás és a politikai bizonytalanság. A Crédit Agricole részvényárfolyama 19 százalékot zuhant augusztus közepe óta. A Société Générale az augusztus 6-i lokális csúcsról 24 százalékot dobott le magáról. A BNP Paribas 21 százalékot zuhant. De nagyot esett a Danone, az Engie, az Orange, a Vivendi vagy a Carrefour árfolyama is.
A bankrészvények gyengélkedése mögött több ok is meghúzódik: a magas állampapírhozamok több csatornán keresztül is nyomást gyakorolhatnak a bankokra, leértékelődhetnek a kötvényportfóliók, drágulhat a finanszírozás, lassulhat a gazdaság, romolhat a hitelkereslet és nőhetnek a hitelkockázatok. A francia bankrészvények értékeltsége már kifejezetten nyomott szinteken van, jóval olcsóbbak, mint az OTP. A BNP Paribas 7,8-szoros P/E-n és 0,8-szoros P/BV-n, a Crédit Agricole 7,3-szeres P/E-n és 0,7-szeres P/BV-n, a Société Générale pedig 8,2-szeres P/E-n és 0,7-szeres P/BV-n forog. A piac mindhárom nagy francia bankot a könyv szerinti értéke alatt árazza.
Az állampapírpiacon is meredek események történnek. A tízéves francia államkötvény hozama 5 százalék fölé emelkedett, amire 2002 óta nem volt példa. A tízéves francia és német államkötvény hozama közötti különbség, az OAT-Bund spread 150 bázispont fölé emelkedett, ez a legmagasabb szint az eurózóna adósságválsága óta. Egy hét alatt olyan gyorsan nőtt a francia kockázati prémium, amire 2011 óta nem volt példa.
Ugyanez látszik a CDS-piacon is. A francia államadósság ötéves CDS-felára 87 bázispont környékére emelkedett, ami 2013 eleje óta nem látott szint. Egy hónap alatt közel megháromszorozódott, három hónap alatt pedig 60 bázisponttal nőtt. Összehasonlításképpen az olasz CDS ugyanebben a három hónapban 50 bázisponttal emelkedett, a német, az amerikai és a brit szuverén CDS alig változott. Az eurót is húzza lefelé a francia probléma: hétfőn 1,116 dollár környékére gyengült, ami 17 havi mélypont.
