A befektetői bizalom helyreállítása és a kiszámítható szabályozás a gazdasági fejlődés kulcsa
A magyar gazdaság exportteljesítményének jelentős része nemzetközi vállalatokhoz köthető, miközben a hazai kis- és középvállalkozásoknak csupán mintegy 5 százaléka értékesít külföldön – hangzott el a Portfolio konferenciájának panelbeszélgetésén. A résztvevők szerint a hozzáadott érték növeléséhez kiszámítható szabályozásra, átlátható támogatásokra és szorosabb párbeszédre van szükség a vállalkozásokkal.
Matula Gábor, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium megbízott helyettes államtitkára elmondta, hogy az export voluménének mintegy 80 százalékát nemzetközi vállalatok adják. A tárca célja, hogy a hazai vállalkozások ne csak beszállítóként, hanem saját technológiával, márkával és értékesítési hálózattal is részt vegyenek a külpiaci értékláncokban.
Oroszi Fanni, a minisztérium helyettes államtitkára szerint az egyenlő versenyfeltételeknek és a versenypolitikának nagyobb szerepet kell kapnia. Úgy látja, a minisztérium piactorzító hatásokat, monopóliumokat és magas piaci koncentrációt örökölt, ezért a szabályozások bevezetése előtt mély hatásvizsgálatokra, a jelentősebb változtatások előtt pedig a piaci szereplőkkel folytatott érdemi konzultációra van szükség.
Oroszi a kiszámíthatatlanság példájaként említette, hogy az előző kormány alatt szinte állandó gyakorlatként egyik napról a másikra vezettek be állami elővásárlási jogot külföldi befektetések esetén. Szerinte az ilyen intézkedések bizalomvesztést okoztak a hazai és a külföldi vállalkozások körében is, ha magyarázat nélkül, látszólag önkényesen hozták meg őket. Matula ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetések ellenőrzésének eljárásrendje is felülvizsgálatra szorul, mert a cégek visszajelzései szerint nem volt átlátható, hogyan születtek a döntések.
Oroszi problémásnak nevezte a versenytörvény korábbi módosításait, köztük a nemzetstratégiai jelentőségű fúziók kivételét a versenyjogi eljárások alól. A közbeszerzéseknél a magyar kkv-k azt jelezték, hogy az előző időszakban több állami kiírás feltételeinek sem tudtak megfelelni, így már a pályázásból is kiszorultak.
Matula a támogatási programoknál a világos pályázati feltételek mellett a teljesítmény mérését is fontosnak nevezte. Egyértelműen meg kell határozni, mit várnak el a támogatott vállalkozásoktól, majd az eredményeket utólag is mérni és ellenőrizni kell.
A panelbeszélgetésen szóba került egy Párizsban szervezett francia–magyar üzleti fórum, ahol a vállalkozások azt kérdezték, milyen garanciát kaphatnak arra, hogy javulnak a magyarországi piacra lépés feltételei. Oroszi szerint a bizalom helyreállításához elsősorban átláthatóságra, kiszámíthatóságra és párbeszédre van szükség. Felvetette a lobbitevékenység szabályozásának vizsgálatát is, mivel erre jelenleg nincs törvényi rendelkezés.
Matula elmondta, hogy a minisztérium kérdőívekkel és szakmai workshopokkal igyekszik megismerni a vállalatok tapasztalatait. Legutóbbi exporttal kapcsolatos kérdőívüket 275 vállalkozás töltötte ki. A tárca emellett szorosabb kapcsolatot alakítana ki az Eximbank és a HEPA között, valamint összehangolná a beruházásösztönzési és exportfejlesztési szervezetek munkáját.
A várható időhorizontról szólva Oroszi azt válaszolta, hogy a korábbi hibás intézkedések korrekciójára gyorsan sor kerülhet, a nagyobb gazdasági hatású új programok előkészítése viszont időt és alapos hatásvizsgálatot igényel. Matula az intézményi reformok között kiemelte az „egy ügyfél, egy gazda” elvét, miszerint egy vállalkozásnak ne kelljen több állami intézmény között eligazodnia.
Oroszi arról beszélt, hogy a gazdaságfejlesztést egységesebben kezelhetik, mivel a külgazdaság, a belgazdaság, a gazdaságfejlesztés és az energia is egy minisztériumhoz került. Matula szerint Magyarország erős ipari és szolgáltatási tudásbázisára lehet építeni, az állam pedig nemzetközi kapcsolatokkal, átlátható működéssel és a hazai beszállítói réteg erősítésével segítheti a beruházásokat.
