Radikális villamosítási terv: 2040-re duplázódhat az áram részaránya az EU energiafelhasználásában
Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott beszédében arról számolt be, hogy az uniónak alapjaiban kell megváltoztatnia energiafogyasztási szerkezetét, ha csökkenteni akarja a fosszilis energiahordozók importjából fakadó kitettségét. A javaslat szerint a villamos energia jelenlegi, mintegy 23 százalékos részesedését 2040-re 46 százalékra kellene emelni az unió végső energiafelhasználásában.
Évi 260 milliárd eurós megtakarítást hozhat a villamosítás
A bizottsági számítások szerint a nagyobb villamosítás révén Európa évente akár 260 milliárd euróval is visszafoghatná a fosszilis tüzelőanyagok importjára fordított kiadásait. A stratégia lényege, hogy a ma még közvetlenül fosszilis energiára épülő felhasználás egyre nagyobb részét villamos energia váltsa fel, többek között a közlekedésben, az épületek fűtésében és az ipari folyamatokban.
Az energiaárak emelkedése azonnali nyomást gyakorol a háztartásokra
A bizottsági elnök beszédében arra is kitért, hogy a jelenlegi helyzet újra megmutatta, milyen kockázatot jelent az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség. Elmondása szerint február vége óta a gáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott, az importált fosszilis energiahordozók magasabb költségei pedig összesen már 100 milliárd euróval növelték Európa kiadásait.
Hálózatfejlesztés nélkül nem jut el a felhasználókhoz a tiszta energia
A bizottsági álláspont szerint az unió az energiatermelésben már jelentős változást ért el, a következő feladat azonban az, hogy a termelt tiszta villamos energia eljusson oda, ahol szükség van rá. Ehhez elengedhetetlen az elektromos hálózatok fejlesztése és az úgynevezett hálózati csomag elfogadása, amely gyorsabb hálózati csatlakozásokat, nagyobb tárolókapacitást és jelentősebb infrastruktúra-fejlesztést tenne lehetővé. Tavaly több mint 80 gigawatt új megújuló kapacitást telepítettek az unióban, ugyanakkor ennek hatszorosa még mindig a hálózatra való csatlakozásra vár.
Célzott támogatásokat javasolnak az általános támogatások helyett
A hosszú távú átalakítás mellett rövid távú beavatkozást is szükségesnek tartanak, mivel az energiaárak emelkedése a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt sújtja. A bizottsági elnök célzott, személyre szabott támogatásokat javasolt a legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknak, az általános támogatásokat ugyanakkor nem támogatja, mivel érvelése szerint ezek jelentős költségvetési terhet jelentenek, miközben nagyobb arányban jutnak el a magasabb jövedelműekhez és élénkíthetik az energia iránti keresletet.
A közös beszerzés és az ellátásbiztonság is a tervek között szerepel
Az Európai Bizottság tovább erősítené az uniós közös energiabeszerzést: a korábban, az orosz–ukrán háború után létrehozott közös beszerzési rendszert fejlesztenék tovább. Emellett stratégiai párbeszédet kezdeményeznek az európai olajfinomítókkal a költségek mérséklése és a megfelelő üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében, beleértve a védelmi ipar ellátását is. A kínálati oldalon a G7-országok stratégiai készletekből történő olaj- és dízelfelszabadítása mellett további rugalmasságot adnának az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában.
A megújulók térnyerése már most látványos
Az uniós villamosenergia-termelés átalakulása már eddig is jelentős mértékű volt. A statisztikai adatok szerint 2025-ben az EU-ban megtermelt villamos energia 47,3 százaléka származott megújuló forrásból, ezen belül a szélenergia képviselte a legnagyobb részt, a napenergia pedig egy év alatt 24,6 százalékkal növelte termelését. A folyamat 2026-ban is folytatódott: a második negyedévben az EU villamosenergia-termelésének már 54,1 százaléka származott megújuló forrásból, ebben az időszakban a napenergia adta a megújuló termelés legnagyobb részét.
