Aszódi Attila: a nukleáris energia jövője és a Paks üzemidő-hosszabbításának jelentősége
Az atomenergiával kapcsolatos diskurzus az utóbbi időben jelentős változásokon ment keresztül, különösen az orosz–ukrán háború következtében felmerült ellátásbiztonsági aggályok és a globális energiaárak volatilitása miatt. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, az EnergyTalks podcast vendégeként hangsúlyozta, hogy a következő években kulcskérdés lesz a meglévő atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és a kis moduláris reaktorok fejlesztése, különös figyelemmel a Paks II. projekt fontosságára is.
A világ villamosenergia-termelésében az atomenergia aránya körülbelül 10 százalék, míg Európában és Észak-Amerikában ez a szám 20 százalék körül mozog. Aszódi véleménye szerint a fukusimai baleset utáni ellenérzések mára a globális energiaválság és a megújuló források iránti növekvő igények révén háttérbe szorultak. Eltérő országok, mint Belgium, Hollandia és Svédország, újra érdeklődnek nukleáris projektek iránt, míg Lengyelország kis és nagy moduláris reaktorokat kíván építeni.
Az atomenergia iránti újbóli érdeklődést nagyban elősegíti a mesterséges intelligencia és az adatközpontok növekvő energiaigénye. Aszódi felhívta a figyelmet arra, hogy egy nagy nyelvi modell lekérdezése akár tíz-harmincszor több villamos energiát igényelhet, mint egy hagyományos internetes keresés, ily módon a technológiai szektor igényei most már a nukleáris energiában is jelentős szereplővé tették a nagy technológiai cégeket.
Paks: a hosszabbítás és a kihívások
Magyarország szempontjából a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kulcsfontosságú kérdés. A meglévő paksi blokkok üzemideje már lejárt volna, de az első üzemidő-hosszabbítással a 2032-2037 közötti időszakra kaptak engedélyt. Aszódi Attila szerint a következő cél egy újabb húsz éves hosszabbítás, ami nem csupán adminisztratív feladatot jelent, hiszen számos környezetvédelmi és műszaki engedélyezési eljárás is szükséges ahhoz, hogy a blokkok zöld utat kapjanak a további működéshez.
Bár jelenleg nincs olyan akadály, amely ellehetetlenítené a hosszabbítást, a várható költségek 500 milliárd forintra rúghatnak. A Paks II. projekt kapcsán Aszódi kiemelte, hogy energiastratégiáink szempontjából a Roszatom képességei és hajlandósága kulcsfontosságú tényezőt jelentenek. A következő években dőlhet el, hogy miként alakulnak a régi paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása és milyen feltételekkel folytatódhat a Paks II. építkezés.
Az EnergyTalks podcast teljes adását, amely tartalmazza a paksi blokkok üzemidő-fejlesztésének legkritikusabb pontjait, elérhetik a Spotify-on, az Apple Podcasten, valamint más nagy podcast platformokon is.
