Különleges helyzetben Magyarország az európai gáztérképen
Az európai gáztárolók alacsonyabb töltöttséggel fordulnak rá az őszi időszakra, miközben a hormuzi bizonytalanság, az LNG-piac feszültségei és az orosz gáz 2027-es kivezetése egyszerre növeli a piaci idegességet. Magyarország ellátásbiztonsági helyzete ugyanakkor a régiós tárolói és vezetékkapacitások miatt kedvezőbb, mint elsőre gondolnánk.
A legnagyobb kérdés nem az, hogy lesz-e elegendő gáz, hanem az, hogy milyen áron. A jelenlegi európai gázpiaci helyzet első ránézésre aggasztó: az uniós tárolók töltöttsége alacsonyabb, mint az elmúlt években megszokott szint, miközben a világ LNG-piacát a hormuzi konfliktus is feszíti. A szakértők szerint azonban Magyarországon és a régióban egyelőre nem ellátásbiztonsági, hanem árproblémáról érdemes beszélni.
A hazai tárolói töltöttség 73 százalék felett van, ami nagyjából 4,6–4,7 milliárd köbméternyi készletet jelent, vagyis a magyar éves fogyasztás több mint felét fedezné. Ez európai összevetésben kedvező helyzet, különösen úgy, hogy a régióban több ország — Ausztria, Szlovákia, Románia, Ukrajna — is jelentős tárolói kapacitással rendelkezik.
A gázárakat leginkább az LNG-piaci feszültségek, a katari export bizonytalansága és az európai beszerzési szerkezet átalakulása hajtja. Európa 2022 óta látványosan növelte LNG-kapacitásait, és a visszagázosító infrastruktúra is sokat fejlődött, de ezzel együtt az öreg kontinens sokkal érzékenyebbé vált a globális LNG-piac mozgásaira. A katari LNG önmagában a világpiac mintegy ötödét adja, így bármilyen zavar a Hormuzi-szoros környékén gyorsan megjelenik az európai árakban is. A szakértők szerint 2022-höz képest nagy különbség, hogy Európa ma diverzifikáltabb, de a piac továbbra is nagyon volatilis. Ráadásul az LNG nem olcsó alternatíva: a cseppfolyósítás, hajózás, visszagázosítás és a szárazföldi tranzit mind többletköltséget jelent, különösen egy tengerpart nélküli ország, így Magyarország számára.
Az orosz gáz 2027. október 1-jére tervezett uniós kivezetése külön fejezetet nyit a magyar és régiós gázellátásban. A jelenlegi vezetékes infrastruktúra alapján Magyarország több irányból is képes lehet forrásokat fogadni: Ausztria felől évi 5,2 milliárd köbméter, Románia felől jelenleg 2,8 milliárd köbméter, Horvátország felől rövidesen 3,5 milliárd köbméter, Szlovákia felől pedig 4,4 milliárd köbméter kapacitás állhat rendelkezésre. Ehhez jön a hazai termelés és a később induló román Neptun Deep projekt, amely új forrásokat hozhat a régióba.
