Picasso már megérkezett Magyarországra, de Marira még várni kell
Éles üzemmódban is csatlakozott a MAVIR a PICASSO európai kiegyenlítő platformhoz csütörtök hajnali kettőkor, amit október 5-én a MARI csatlakozás követ. A lépés új piacteret nyit a hazai árampiac számára: immár külföldi szereplők is bekapcsolódhatnak a magyar egyensúly helyreállításába, miközben a hazai szolgáltatók külföldről is kaphatnak megrendelést.
A MAVIR szerint a változás a 2000-es évek eleji piacnyitáshoz mérhető, amikor Magyarország kitárta kapuit a külföldi áram előtt. A rendszerirányító szakértői egy háttérbeszélgetésen kiemelték, hogy a csatlakozás még nagyon friss, az első nap mérsékelt szabályozási igényekkel, kiugró esetek nélkül telt, de ebből még korai messzemenő következtetést levonni.
Miről is van szó pontosan?
Ha egy váratlan felhő miatt visszaesik a naperőművek termelése és hiány keletkezik, vagy éppen túltermelés van a hálózaton, akkor valakinek gyorsan ki kell egyenlítenie az áramhálózati mérleget. A hálózat kényes egyensúlyát Magyarországon rendszerszinten a MAVIR biztosítja, a szükséges szolgáltatásokat pedig a kiegyenlítő szabályozási piacon szerzi be.
Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy áramhiány esetén egy erőmű növelheti a termelését, vagy egy akkumulátor áramot adhat a hálózatba – ez a felirányú szabályozás –, többlet esetén pedig az erőmű visszafoghatja a termelését – ez a leirányú szabályozás. A PICASSO az automatikusan aktivált, gyorsan reagáló tartalékokból származó kiegyenlítő energia, a MARI pedig a kézi aktiválású tartalékok közös európai piaca.
Új alapokra helyezve
A hazai szolgáltatóknak gyorsulniuk kell, hiszen az automatikus szabályozásnál a MAVIR utasítását a korábbi 15 helyett már 5 perc alatt kell teljesíteni. Kádár Márton, a MAVIR szabályozási szolgáltatások fejlesztési osztályvezetője szerint emiatt érdemben nem esnek ki szereplők itthon, hiszen aki 15 perc alatt be tudta futni, az 5 perc alatt is meg tudja oldani. Ugyanakkor változhat, hogy adott egység mekkora szabályozási teljesítményt vállalhat – tette hozzá.
Másik lényeges változás, hogy eddig az adott szolgáltató azt a díjat kapta, ami az ajánlatában szerepelt, innentől viszont marginális árazásra váltanak: az elszámolás során nem a saját ajánlata, hanem az utolsóként még szükséges ajánlat határozza meg, hogy mennyit kap kézhez. Májer Milán, a MAVIR üzletfejlesztési igazgatója szerint ez az egyik legfontosabb változás, amely az árazási logikát teljesen át fogja alakítani. Ez nagyobb árkilengéseket is hozhat, különösen akkor, ha a határkeresztező kapacitások elfogynak. A MAVIR ugyanakkor azt várja, hogy a jóval szélesebb ajánlati kör és az erősebb verseny ezt ellensúlyozhatja.
Óvatos várakozások
A korábban csatlakozó országok tapasztalataival csak óvatosan lehet élni – hangsúlyozta Batta Gergő, a MAVIR operatív vezérigazgató-helyettese. A MARI és PICASSO indulása óta ugyanis bővült a piac és optimalizálták az algoritmusokat, így a magyar szereplők már más helyzetben lesznek, mint az elején csatlakozók. Kádár Márton elmondta azt is, hogy itthon az orosz-ukrán háború kitörése óta a negyedórák jellemzően 60-70 százalékában a többletet kellett kezelni a hazai árampiacon, vagyis a leszabályozás dominált, ami a csatlakozással mérséklődhet.
A következő fontos változást Románia és Horvátország hozhatja, amelyek a jelenlegi tervek szerint 2027-ben csatlakozhatnak. Különösen a román kapcsolat lehet érdekes, mert hozzáférést nyithat a jelentős akkumulátoros kapacitásokat kiépítő bolgár piachoz is. A MAVIR szakemberei hangsúlyozták: a hazai rendszerbiztonságért továbbra is ők felelnek, és a működés egy esetleges rendszerhiba okozta lekapcsolódás esetén is fenntartható, amit az előzetes felkészülés során teszteltek is. A hálózat stabilitásához szükséges tartalékkapacitások beszerzése továbbra is a hazai rendszerirányító feladata.
A következő nagy lépés az lehet, hogy a nagykereskedelmi és a kiegyenlítőenergia-piac után idővel a tartalékkapacitások beszerzése is európai szinten kapcsolódjon össze. Ez azonban jóval érzékenyebb kérdés, hiszen közvetlenül érinti az ellátásbiztonságot és a nemzetgazdasági érdekeket is, így ezen a területen várhatóan nehezebb lesz az integráció – emelte ki Batta Gergő.
