Bod Péter Ákos: Megkésett búcsú az unortodoxiától
Az elmúlt időszak gazdaságpolitikája mind nyilvánvalóbban tévútnak bizonyult, ha a cél az európai felzárkózás, az intézményi és gazdaságszerkezeti hasonulás, valamint a társadalmi jólét növekedése volt. A 2026-os kormányváltással és a határozott euróbevezetési programmal történelmi esély nyílt a gazdaság stabilizálására, a neheze azonban még hátravan – véli Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
A szakértő szerint a feszes csatlakozási pálya és a gazdaság felélesztése megköveteli, hogy az új vezetés még idén vezesse ki az örökölt, piacrontó állami beavatkozásokat, és megteremtse a valós verseny feltételeit.
Bod Péter Ákos rámutat: a térségben immár csaknem négy évtizede tart a visszatérés a tervgazdaság valamely formájából a modern piacgazdasági rendre, és azóta zajlik az európai visszaintegrálódás. A korszak tapasztalataiból a gazdaságtan két alapigazságot szűrt le. Az egyik: a fejlett országok élenjáró gazdaságpolitikai gyakorlata és a nyugati fejlődés során megalkotott intézményi rend nem alkalmazható egy az egyben azokban az országokban, amelyek nem piaci kitérőt jártak be.
Nem csupán arról van szó, hogy az optimális modellpályát a peremvidéken nem sikerül a tanácsolt módon befutni, és az élenjáró intézmények átvétele zökkenőkkel jár. Ennél többről: a múltbéli struktúrákból és társadalmi viszonyokból adódó helyi sajátosságok, valamint az erőforrás-ellátottsági különbségek miatt szükségszerű bizonyos útvonalfüggés. A periférián emiatt elvileg is más az optimális gazdaságfejlődési pálya, és másként működnek az intézmények – állapították meg már az 1990-es évek elején a társadalomtudósok.
A professzor részt vesz a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján, amelynek kiemelt témája, hogy merre tart a magyar gazdaságpolitika a választások után, és milyen kihívásokkal néz szembe a nemzetközi környezetben.
